A CNN utazási magazinja összegyűjtötte a világ 18 legjobb metrórendszerét, melyek közé a 19. század végén épült budapesti kisföldalattit is beválogatták. Talán kevesen tudják, hogy az M1-es metró volt a világ első villamosított földalatti metrója.
Létezik egy furcsa betegség, amely épp annyira valóságos, mint amennyire képtelennek tűnik: az ebben érintettek képtelenek leállni az utazással, szenvedélyük pedig egészen extrém helyzetekhez is vezethet.
Nem kellett szuperképesség, csak egy kis elszántság. Mert egy kis elszántsággal át lehet gázolni társadalmi különbségeken, előítéleteken, kishitűségen. És nem mellesleg kontinenseken. Egyedül, nőként, egy nagyon is férfias nagymotoron.
Külföldre készülsz? Jobb, ha otthon hagyod az elvárásaidat, a saját kultúrádat vállfára akasztod egy időre, az előítéleteidet… azokat meg egyébként is lakat alatt kellene tartani, mert vannak olyan népek és népszokások, amelyek elsőre meggyomrozzák a kezdő turistát. De ha nemcsak turista akarsz lenni, hanem világutazó, jobb ha csendben figyeled ezt a színes és néha egy kicsit őrült világot, de idővel minden értelmet nyer.
Volt idő, amikor minden ország, vagy legalábbis minden régió és talán majdnem minden város és törzs más-más típusú ruhát viselt. Noha az elmúlt száz évben sokat változott a világ, és már csak elvétve lehet találni olyan helyeket, ahol még ma is népviseletben járnak a helyiek, azért még akad.
Szerte a világban vannak olyan szobrok, amelyekre elég csupán egy pillantást vetnünk, és azonnal tudjuk, hogy állnak, melyik isten, történelmi esemény vagy befolyásos történelmi személyiség előtt szeretett volna tisztelegni az alkotója. Vajon te mennyit ismersz fel a szabadtérre tervezett vagy a múzeumokban bemutatott szobrok közül?
Akárhol is járunk a világban, akármilyen kis országból jövünk is, könnyűszerrel akadhatunk honfitársainkba egy kiadós külföldi gyalogtúra vagy egy társasutazás alatt. Élnek azonban olyan magyar közösségek a Kárpát-medencét túl, amelyek a helyi társadalomba ágyazva őrzik kultúrájukat, szokásaikat, ahol a nyelv, a közösségi események, az óhazától való távolság segít megőrizni identitásukat.
Az Oppenheimer című filmről és magáról a fizikusról majdnem mindenkinek van már véleménye. Mind a film, mind pedig a történelmi karakter kiváló tárgyát képezi vacsora melletti moralizáló vitáknak, ahol leporolhatjuk a fizikával kapcsolatos ismereteinket is, hogy azzal a lendülettel hajítsuk is vissza őket abba a feneketlen dobozba, ami jótékonyan eltakarja a nap fényétől és egyéb besugárzásoktól. De az egykori kísérleti helyszínekre – a Dívány biztonságos távolságából – még sétáljunk el, mert bizony találunk még itt érdekes dolgokat!
Mi jut eszünkbe, ha a porcelán szóra gondolunk? Először egészen biztosan valami olyan jellegű tárgy, amit életünk során legalább egyszer összetörtünk. Utána pedig olyan világhírű, magas művészeti értékkel bíró alkotások, mint amilyenek például a Zsolnay, a Herendi, a Hollóházi manufaktúrában készültek. De azt tudjuk, mi a különbség porcelán és kerámia között, és hol találkozhatunk híres magyar porcelánremekekkel a nagyvilágban?
Ahány ház, annyi szokás – a mondás igaz a különböző nemzetekre is. Ami az egyik helyen természetes, az számunkra megdöbbentő. De hogy is van ez az ünnepekkel, miben mások ezek a nagyvilágban, mint hazánkban?
New York, Sydney, Tokió – akkor is felismerjük ezeket a városokat, ha még soha nem jártunk ott, hiszen tudjuk, ismerjük, miről nevezetesek, miről híresek. Vajon a fotók alapján meg tudod mondani, hogy a világ mely táján, melyik városában járunk?
A világ különböző tájain más és más külsőségek közt töltik az emberek a karácsonyt: ebből nyújtunk most egy kis ízelítőt galériánkkal.
