Akárhol is járunk a világban, akármilyen kis országból jövünk is, könnyűszerrel akadhatunk honfitársainkba egy kiadós külföldi gyalogtúra vagy egy társasutazás alatt. Élnek azonban olyan magyar közösségek a Kárpát-medencét túl, amelyek a helyi társadalomba ágyazva őrzik kultúrájukat, szokásaikat, ahol a nyelv, a közösségi események, az óhazától való távolság segít megőrizni identitásukat.
A diaszpóra jelen értelemben olyan földrajzilag tagolt, nagyobb létszámú közösségeket takar, amelyek valamilyen külső tényező miatt szakadtak el eredeti lakóhelyüktől, és integrálódtak az őket körülvevő társadalomba, ám mégsem olvadtak bele egészen. Ezek a közösségek valamilyen, akár szimbolikus kapcsolatot ápolnak az anyaország közösségével. A világtörténelem pedig számos olyan helyzetet teremtett a magyarság számára, ami folytán honfitársaink arra kényszerültek, hogy egy másik földrészen, akár a világ túlsó felén próbáljanak szerencsét.
Ahány közösség, annyi motiváció áll a kivándorlás mögött. Az első világháborút megelőzően a föld nélküli paraszti réteg döntött úgy, hogy batyut köt, és a jobb élet reményében akár az óceánon túlra is hajlandó eljutni. Ennek a kivándorlási hullámnak köszönhetően egész régiók néptelenedtek el. A két világháború pedig további kivándorlási hullámokat indított el: a faji vagy politikai szegregáció miatt újabb csoportok tűntek el az Osztrák–Magyar Monarchia, majd a későbbi Magyarország területéről.
Hány magyar él ma a világban?
Hogy hány magyar ajkú él a Kárpát-medencén túl, azt nehéz megmondani. Nem minden ország ad ugyanis lehetőséget a népszámlálásnál a hovatartozás, nemzetiség megjelölésére. A Rákóczi Szövetség adatai alapján közel harminc országban élnek magyar közösségek, és megközelítőleg 2–2,5 millió magyar él a Kárpát-medencén kívül, szerte a nagyvilágban. A legnagyobb közösség az Egyesült Államokban található, itt megközelítőleg 1,3 millió magyar ajkú vagy magyar származású állampolgár él, de Kanadában is jelentős közösség él: itt körülbelül 300 ezer fő vallja magát valamilyen formában a magyar közösséghez tartozónak.
A legnagyobb magyar közösségek a világban
A legnagyobb számban az Egyesült Államokban élnek Európán kívül magyarok, akik több hullámban érkeztek erre a vidékre. Az első nagy kivándorlási hullám az 1848–49-es szabadságharc után indult el. Az osztrák megtorlás elől és egy szabadabb, élhetőbb élet reményében mintegy 4000 honvédtiszt váltotta fel az óhazát az Újvilágra. Közülük közel 800 fő hasznosította korábbi tapasztalatait az amerikai polgárháborúban (1861–1865), de a legtöbben a kiegyezés után hazatértek az Osztrák–Magyar Monarchiába.
A következő nagy hullámot már az Egyesült Államok ipari fejlődése indította el a 19. század végén, majd ezt követték a 20. század politikai, faji, vallási okok által motivált kivándorlásai. A legtöbben New York, Cleveland, Chicago és Pittsburgh környékén telepedtek le. New York után Clevelandben és környékén él az egyik legnagyobb és legerősebb közösség: a több tízezer lelket számláló itteni magyarság iskolákat, 8 magyar egyházat, 13 civil szervezetet, cserkészszövetségeket, kulturális egyesületeket tart fenn. Emellett nemzetiségi és gasztronómiai fesztiválokat szervez, sőt, 3 külön rádióprogram sugároz magyar nyelvű híreket és magyar zenéket.
Kanadában mintegy 300 ezer magyar él, főként a fővárosban, Ottawában és környékén. Az Ottawai Magyar Ház kulturális, művelődési és szórakozási lehetőségeket nyújt az érdeklődőknek: amatőr néptáncegyütteseket, színjátszóköröket, zenekarokat és egyéb művészeti tevékenységeket támogatnak. 4000 kötetes könyvtáruk a kölcsönzésen túl nyelvi tanfolyamokat és előadásokat is szervez.
São Paulo Brazília 20 milliós üzleti fővárosa, és egyben a Brazíliában élő magyar közösség központja is. Dél-Amerika legnagyobb és legnépesebb országa tárt karokkal várta az általában nagy szakértelemmel bíró honfitársainkat, akiket a helyi közösség hamar befogadott. Az itteni magyarok több évtized alatt komoly intézményrendszert építettek ki, templomot, iskolát, könyvtárat hoztak létre, de működtetnek cserkészszövetséget, kórust és számos néptáncegyüttest is.
A különféle kulturális szervezeteket jórészt a São Pauló-i Magyar Szervezetek Egyesülete fogja össze. Az 1951-ben, magyar bencések által alapított Szent Imre Kollégium óvodát, általános iskolát és gimnáziumot is fenntart, nem kis sikerrel, ugyanis ez Brazíliában az egyik legszínvonalasabb ilyen intézmény, ami mintegy 1500 – nem csak magyar – tanulónak ad helyet.
Magyarok a világban
Az Egyesült Államok, Kanada és Brazília mellett jelentős Európán kívüli magyar diaszpóra található Ausztráliában (67 500 fő), Argentínában (40 000), de Venezuela, Uruguay, Chile, a Dél-afrikai Köztársaság és Új-Zéland is olyan ország, ahol szép számú magyarsággal találkozhatunk. Európában Németország (120 000) és Ausztria (90 000) mellett francia, angol és svéd földön, valamint Svájcban, Csehországban, Belgiumban, Hollandiában és Olaszországban számottevő, legalább 10 000 fős a magyar közösség.
Magyar közösségek és az óhaza kapcsolata
A Kőrösi Csoma Sándor Program 2013-tól küld ösztöndíjasokat szerte a világba a magyarok lakta vidékekre, hogy szakértelmükkel próbálják segíteni a helyi magyarságot, hozzájárulva közösségeik fejlődéséhez, megmaradásához.
Ha arról szeretnél olvasni, milyen volt anno ösztöndíjasként Kubában, kattints ide!
