A világ egyik legkisebb országa, a mindössze 37 ezer fő lakosú Liechtenstein első és máig legutolsó háborús tetteként 1866-ban 80 katonát küldött hadba Ausztria oldalán, akik mindnyájan túlélték a küldetést, sőt, plusz egy fővel kiegészülve, nyolcvanegyen tértek haza.
„Hétfőn délben két züllött cipészlegény pár percre áttelepítette Chicagót Budapestre” – tudósít egy hollywoodi filmekbe illő esetről a Budapesti Hírlap 1931. november 24-i keddi száma, a történetben bankrablás, lőfegyverek és valódi autós üldözés is szerepet kapott.
Érmet ugyan nem szerzett a háromfős magyar csapat, de helytállásukkal, bátor és elszánt küzdelmükkel kivívták a Los Angelesben rendezett ötkarikás játékok közönségének tiszteletét: Petneházy Imre, Somfay Elemér és Benkő Tibor – mint a korabeli sajtó fogalmaz – becsületet szereztek a magyar névnek.
A 19. századi Európában és Észak-Amerikában bizarr látványosságnak számítottak a különböző születési rendellenességekkel, testi hibákkal megvert „szörnyszülötteket” felvonultató utazó cirkuszok, melyek gyakran az egyetlen érvényesülési, kitörési lehetőséget jelentették az érintettek számára – közéjük tartozott az amerikai „tevelány”, Ella Harper, akit 12 éves korától cirkuszban mutogattak a kíváncsi közönségnek.
Nem is nézett gépe objektívjébe, amikor exponált a magyar születésű sajtófotós, Robert Capa, aki minden idők egyik leghíresebb háborús fotóját készítette. A szkeptikusok azonban évtizedek óta támadják a kép hitelességét. A fénnyel írt történelemben ezúttal A milicista halála.
Budapest ostroma, a világhírű író halálának rejtélye, a Hitlerrel szembeszálló „jó németek”, szelfik a felvilágosodás korából – válogatásunkban a közelmúltban megjelent történelmi témájú ismeretterjesztő könyvekből válogattunk, melyeket érdemes kézbe venned, ha kíváncsi vagy a régmúlt vagy a közelmúlt érdekfeszítő tényeire, titkaira, sztorijaira.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb mítoszairól.
A hűtés meglehetősen új keletű találmány, ezért az elmúlt évezredek során az embereknek minden találékonyságukra szükségük volt ahhoz, hogy elkerüljék az élelmiszerek gyors megromlását.
Az ötkarikás játékok hivatalosan a sportszerűségről és a tisztes versenyszellemről szólnak, amely eszmény természetesen sohasem tántorította el azokat a versenyzőket, akik illegális módszerekhez nyúltak, és csalni próbáltak a minél jobb helyezés érdekében. Talán egyikőjük sem volt annyira pofátlan, mint az 1904-es St. Louis-i olimpia aranyérmes maratonfutója, aki egy kis technikai segítséget vett igénybe a győzelemhez.
Kevés csókról készült fotó vált annyira híressé, mint a Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Erich Honecker keletnémet vezető elvtársi pusziszkodását megörökítő kép, amely ezer szónál is többet mondott a hidegháború által kettéosztott Európáról, és az akkor még örökké fennállónak gondolt vasfüggöny mögötti hatalmi viszonyokról. A Fénnyel írt történelem mai részében a hírhedt csók történetének jártunk utána.
Az ókori világ legfélelmetesebb hadászati eszközeiből a tudományos élet profitált igazán.
Az 1992 és 1995 között Boszniában zajló, válogatott kegyetlenkedésekben bővelkedő háborúban mintegy 97 ezer ember veszítette életét, köztük egy fiatal szerelmespár, akiknek története bejárta a világsajtót. Az ostromlott Szarajevóból menekülő bosnyák Admira Ismić és szerb Boško Brkić egymást átölelő holtteste hét napig feküdt érintetlenül, a mesterlövészektől tartva ugyanis senki sem mert közelebb lépni hozzájuk.
