George Washington az USA első elnökeként és nagy küzdőszellemmel rendelkező emberként vált ismertté. Azonban kevesen tudják róla, hogy óriási fájdalmai voltak, ami megkeserítette az egész életét és minden cselekedetére rányomta a bélyegét.
Az ókori görögök nem tettek különbséget hetero- és homoszexualitás között, a házasság és a szex ellenben abszolút különálló dolognak számított. Az asszonyok gyakran a házból sem tehették ki a lábukat, míg férjeik prostituáltakkal vagy éppen fiatal fiúkkal múlatták az időt – és mindez a világ legtermészetesebb dolga volt a poliszok lakóinak felfogása szerint. Cikkünkben Hellász aranykorának szexuális és párkapcsolati szokásaira vetünk egy alaposabb pillantást.
A 19. századi Angliában jövedelmező foglalkozásnak számított csecsemőfarmernek, más néven bébicsősznek lenni, vagyis pénzért gondoskodni mások nem kívánt gyermekeiről: Amelia Dyer is ezt a szakmát űzte, miközben senki sem sejtette, hogy valójában bestiális kegyetlenséggel sorra gyilkolja a rá bízott kicsiket.
A hidegháború olykor durván felforrósodott, előfordult, hogy csupán egy-egy személy lélekjelenléte és józan esze mentette meg az emberiséget a végpusztulástól: 1983 feszültséggel terhes őszén Amerika és a Szovjetunió egymás torkának feszült, a világot kétszer is az atomháború közvetlen réme fenyegette.
Egyikünk sem gondolta volna, hogy megérünk egy hozzánk ilyen közeli területen lezajló, váratlanul érkező, valódi háborút. Másképp is reagál rá mindenki. Nem volt ez másként korábban sem, amikor még egyetlen világháborút sem élt át senki.
A háború – sajnos vagy sem – az egyik legfőbb mozgatórugója az emberi találékonyságnak, leleményességnek: a tudomány folyamatosan újabb és újabb hadászati módszereket fejleszt ki, melyeket később gyakran a civil életben is hasznosítanak. Egy évszázaddal ezelőtt még teljesen máshogy nézett ki a hadviselés, mint napjainkban: összeszedtünk azokat az áttörést jelentő technológiákat, melyek alapvetően változtatták meg a modern háborúzás szabályait.
A világ egyik leghátborzongatóbb helyének tartják a Velencétől alig 5 kilométerre található Poveglia szigetét, ahol a régészek szerint a talaj felét elporladt emberi csontok alkotják. A hatóságok által lezárt, lakatlan horrorszigeten a múltban legalább 200 ezer pestises beteg lelte halálát, és nem ez a legdurvább sztori, ami idekapcsolódik.
Egy háborúnak számos nyomós oka lehet – nemzetiségi, gazdasági, területi ellentétek –, néha azonban furcsa, látszólag értelmetlen indokkal üzennek hadat egymásnak az országok: az egymással szomszédos Honduras és El Salvador között 1969-ben a futball miatt tört ki fegyveres konfliktus, mely ugyan csupán néhány napig tartott, de mindkét fél számára komoly veszteségeket okozott.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Luxemburgi János valószínűleg az egyik legvakmerőbb király a történelemben, aki méltán érdemelte ki az utókor tiszteletét: a hagyomány szerint a százéves háború döntő ütközetében, a crécyi csatában bátran vágtatott a küzdelembe, annak dacára, hogy régen elvesztette szeme világát.
A legnagyobb világégések közepette is előfordul olykor, hogy a harcoló felek a parancsot megtagadva egymás segítségére sietnek és példát mutatnak nemzeteken, eszméken átívelő bajtársiasságból, emberségből. Charlie Brown amerikai bombázópilóta azt hitte, már minden veszve, amikor éppen a lelövésére érkezett német vadászpilóta segítette ki a tűzvonalból.
Az amerikai munkásmozgalomnak, a nők és a bevándorlók jogaiért harcoló erőknek is jelentős lökést adott az 1911 márciusában a manhattani Triangle ruhaüzemben történt tűzeset, melyben 146 munkás, többségében fiatal nők, vesztette életét – a döbbenetes tragédia a borzalmas munkakörülmények és a főnökség hanyag magatartásának számlájára írható.
