történelem 79 - Dívány

A politikai akarat sikeres érvényesítéséhez olykor szélsőséges módszerekhez kell nyúlni – jól tudták ezt a 19–20. század fordulójának nőjogi harcosai, akik látványos megmozdulásokkal igyekeztek felhívni a társadalom figyelmét az általános választójog ügyére. A legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltott eset egy angol szüfrazsett, Emily Davison nevéhez köthető, aki a világhírű epsomi derbin a király lova elé vetette magát – máig sem tisztázott, pontosan milyen szándék vezérelte az öngyilkos akció elkövetésére.

Pipás Pista történetéből hamarosan sorozat készül Tarr Béla és Pálfi György rendezésében. Ki volt ez a furcsa figura: a kiszolgáltatott, férjük által sanyargatott nők megmentője vagy hidegvérű bérgyilkos?

A száz évvel ezelőtt meggyilkolt „félvilági nő” története sokáig foglalkoztatta a közvéleményt: a környékbeliek arról is pletykáltak, hogy a szelleme a Kiscelli Múzeum környékén kísért.

A második világháború során a harcoló felek korábban sohasem látott kegyetlenségeket követtek el, néhány kifejezetten embertelen terv azonban – szerencsére – sohasem valósult meg: ezek közé tartozik a japánok hírhedt kísérlete, hogy biológiai fegyverként pestist szórjanak az Egyesült Államokra.

Rengeteg zseniális szélhámost ismer a történelem, azonban talán egyikük sem volt annyira bravúros, mint Gregor MacGregor skót katonatiszt, aki 200 évvel ezelőtt kitalált egy nem létező dél-amerikai országot, majd busás összegekért eladta azt a londoni arisztokrácia képviselőinek. Hogyan zajlott minden idők egyik legnagyobb átveréssorozata?

Egy korábbi írásunkban a férfiak által használt óvszer történetét tekintettük át az ókortól napjainkig, most arra vetünk egy pillantást, hogyan próbálták a nők elkerülni a nem kívánt terhességet a régmúltban: már a fogamzásgátló tabletta feltalálása előtt évezredekkel rengeteg, mai szemmel olykor furcsának tűnő praktika létezett, hogyan tartsák távol vaginájuktól a hölgyek a nem kívánt hímivarsejteket.

Karel Koecher csehszlovák disszidens egyetemi tanár és felesége, a gyémántkereskedő Hana az 1970-es években a New York-i elit legfelsőbb köreiben mozogtak, filmsztárokkal partiztak, és gyakran szexklubokban ismerkedtek alkalmi viszonyt kereső partnerekkel – senki sem sejtette, hogy a gazdag swinger házaspár valójában a szovjet titkosszolgálatnak dolgozik, és CIA-titkokat szivárogtat a vasfüggöny túloldalára.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A történelem során az emberiség mindig megtalálta a módját, hogyan tegye izgalmasabbá a szexuális életét, gyakran a mai ízlés számára egészen bizarrnak tűnő segédeszközöket használva.

Számos közismert mesét, köztük a Grimm-testvérek műveit is valós események és személyek ihlették, akikkel a hasonlóság egyáltalán nem a véletlen műve: Hófehérke történetét a mesegyűjtő német testvérpár két közszájon forgó történetből, köztük egy rejtélyes gyilkossági sztoriból merítette. A varázstükör és a bányában dolgozó törpék is léteztek, csak egészen másképp, mint a tündérmesében.

A középkori Európában a házasulandó fiatal nők legfontosabb értékének a szüzességük számított, a közkeletű nézet szerint ugyanis csak az ara érintetlensége garantálhatta, hogy a születendő gyerekek a férj vér szerinti, törvényes utódai legyenek. A menyasszonyokat ezért gyakran szüzességi teszteknek vetették alá, sokan pedig drasztikus lépéseket tettek, különböző trükköket alkalmaztak, hogy meghamisítsák a vizsgálat eredményét, és elhitessék leendő férjükkel, még nem érintette őket férfi.

„Ami el tud romlani, az el is romlik” – mondjuk zsigerből, ha tönkremegy valami otthon, leesik a vajas kenyér a földre (persze a megkent felével), vagy valami balul sül el. De honnan származik a mindannyiunk számára ismerős mondás? Ki volt Murphy, és egyáltalán miért van neki törvénye?