Porított ökörpata, szénpor, vizelet, só, kréta, osztrigahéj – furcsa összetevői voltak az első fogkrémeknek. De a fogkefék esetében is hosszú volt az út a mai állapotokig.
Ötvenöt évvel a halála után is ismeri mindenki: arcát fiatalok ezrei viselik pólókon, kitűzőkön vagy éppen magukra tetoválva. Hogyan lett a baloldali forradalmárból popkulturális ikon? És ki rejtőzött a bőrgyógyászból lett gerilla, argentinból lett „született” kubai miniszter, majd bolíviai szabadságharcos idealizált alakja mögött? A szabadság elkötelezett harcosa vagy hidegvérű gyilkos?
A közismert babona szerint a fekete macska balszerencsét hoz, rossz ómen például, ha egy sötét szőrű cica előtted megy át az úton, de a hiedelmek szerint egyéb szerencsétlenségeket is okozhatnak szegény kisállatok. Honnét erednek a fekete macskákkal kapcsolatos – gyakran igen káros – babonák, és miért kapcsolta össze a köztudat ezeket az állatokat a boszorkánysággal és a nagybetűs Gonosszal?
A modern kori magyar történelem legsötétebb időszakához, a Szálasi Ferenc vezette náci bábkormányhoz és a szélsőjobboldali hungarista mozgalomhoz kapcsolódik a nyilaskereszt, mely a jelenleg hatályos törvények szerint tiltott önkényuralmi jelképnek számít hazánkban. De vajon a nyilasok jelképe tényleg a lovagkorhoz kapcsolódik – mint Szálasiék állították –, és mi köze a szimbólumnak a náci horogkereszthez? Ezekre keressük a választ.
Akár éltél akkoriban, akár csak a történelemkönyvekből és szüleid, nagyszüleid elbeszéléseiből ismered, a néhai „átkos” rendszer emlékei máig velünk élnek. Nosztalgikus kvízünkben próbára teheted tudásodat, mennyire emlékszel vagy mennyit tudsz a Kádár-korszak történelméről és mindennapjairól.
Akár hollywoodi karrier is várhatott volna minden idők egyik legtehetségesebb magyar gyerekszínészére, a történelem vihara azonban máshogy rendelkezett: Berky Harryt származása miatt eltiltották a szerepléstől, végül lágerben halt kínhalált, rövid, tragikus életére ma már alig emlékszik valaki.
A 19. századi viktoriánus Angliában a nagyközönség figyelmét könnyen felkeltették a furcsa, különleges jelenségek, köztük az átlagostól eltérő adottságokkal bíró férfiak és nők, akiket gyakran cirkuszban mutogattak jó pénzért a lelkes nézőknek. A korszak egyik ilyen „csodája” volt Martin Van Buren Bates és felesége, Anna Swan, akiket hihetetlen termetük miatt Óriáspárnak neveztek, és maga Viktória királynő is megszállottan rajongott értük.
Magyar nyelven nemigen olvashatsz róla a neten, pedig korának nagyon fontos szereplője, felfedezője volt. Talán mondanunk sem kell, hogy az 1800-as évek második felében ez utóbbi a férfiak kiváltsága volt – ezért is olyan érdekes, hogy Isabella Bird hogy küzdötte magát közéjük.
Voltál már igazán elszabadult partin? Meglehet, és szívesen várjuk kommentben az élményeidet, de az 1920-as években tartott bulikhoz képest elég nehéz újat mutatni.
A Máltai Köztársaság a világ kilencedik és Európa ötödik legkisebb állama, a mindössze 316 négyzetkilométer területű szigetországban csupán 525 ezren laknak – a második világháborúban Málta mégis több bombatámadást élt át, mint bármely másik ország, beleértve Németországot is. Miért vált célponttá a gyönyörű szigetország, és hogyan élte át a poklok poklát?
Világjáró honfitársainkra szívesen emlékeznek a magyarok, a kalandos életű Haraszthy Ágoston gróf története mégis viszonylag ismeretlennek számít: pedig a reformkori nemesember bejárta Amerikát, Wisconsinban várost alapított, San Diego megye első seriffjeként szolgált, és az európai típusú szőlészet meghonosításával neki köszönhető, hogy az USA bortermelésének 85 százaléka Kalifornia államban található.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
