Gabriel García Márquez 1957-ben tizenhat napot töltött Magyarországon. Nem csak a hivatalos programon vett részt: kísérői szeme elől megszökve, kocsmákba és prostituáltakhoz is ellátogatott, és meghallgatta Kádár János kisújszállási beszédét is.
Adolf Hitlerről elsőre a holokauszt és a második világháború borzalmai jutnak eszünkbe. Ha nem a berlini pincében befejeződő politikai karriert futja be, akkor minden bizonnyal festőművész szeretett volna lenni. Nagy ambíciói voltak, és bár akadt egy professzor, aki a festészet helyett az építészet felé orientálta volna, igen prózai okból kifolyólag itt véget is értek művészi törekvései.
Aki látta A napfény íze című, 1999-es Szabó István-filmet, minden bizonnyal emlékszik a Ralph Fiennes által alakított Sors Ádámra, aki olimpiai bajnok vívó volt, mégis munkaszolgálatosként lelte halálát rettenetes körülmények között. Sors Ádám fiktív alakja azonban sajnos a valósággal is mutat hasonlóságot: Petschauer Attila olimpiai bajnok vívó is a munkaszolgálatban halt meg 1943-ban.
Minden párkapcsolat alapja a bizalom, az őszinteség és a hűség. Manapság egyre több olyan kapcsolatról hallunk, amely az egyik fél félrelépése miatt megy tönkre. Persze, nincs új a nap alatt, a hűtlenség mindig is jelen volt a történelemben, és a történelemkönyvek lapjain szereplő híresebb személyek esetében is bizony elő-előfordult.
A hivatalos verzió szerint Sztálin agyvérzést kapott, de vannak, akik szerint más okozta a halálát: a hozzá legközelebb álló Berija csepegtetett mérget a poharába.
A mohamedán hódítók szexuális szokásai éles ellentétben álltak az Európát a kereszténység bástyájaként védelmező Magyarországon megszokott és elvárt erkölccsel. Egy korabeli szemtanú, Hans Dernschwam beszámolója alapján idézzük fel a 16. századi Konstantinápolyban uralkodó viszonyokat.
Vajon miként zajlottak a boszorkányüldözések a középkori Magyarországon? Utánajártunk az egyik leghírhedtebb per történetét felderítve.
Hans Asperger sokáig azt állította, hogy a náci rezsim ellensége volt, de a legutóbbi években feltárt bizonyítékok ennek szöges ellentétét mutatják.
A kérdésről meglehetősen szemérmesen nyilatkoznak a történetírók, pedig hozzátartozik a civilizációhoz, hogy mikor milyen formában könnyített magán az emberiség. Hogyan jutottunk el a földbe vájt gödröktől napjaink Japánjának zenélő illemhelyeiig? És ki volt Polconszaró György?
A 20. század viharos és sokszor tragikus történelme során számtalan kegyetlen, emberi mivoltából kivetkőzött szörnyeteg jutott a hatalom közelébe, sokszor a legfelsőbb körökig emelkedve. Egy közülük Lavrentyij Berija, aki Sztálin jobbkezeként rengeteg büntetőtábort hozott létre, ahová aztán az általa megerőszakolt nőket is küldte.
A magyar történelem bővelkedik a szomorú időszakokban, a Rákosi Mátyás neve által fémjelzett, kommunista éra minden bizonnyal helyet kap ezek között. Éveken keresztül teljhatalommal irányította Magyarországot a leggyűlöltebb politikusok egyike, aki politikai nullaként hunyt el, szívrohamban, a Szovjetunió mélyén.
A kínai kulturális forradalom sötét évtizedében talán egyetlen részleges sikertörténet akadt: a mezítlábas orvosok rendszere, amelynek köszönhetően számottevően javult a vidéki Kína egészségügyi ellátása.
