Ha a gladiátorokra gondolunk, legtöbbünknek véres halálharcok, kegyetlen császárok és a Colosseum ikonikus épülete jut eszébe. A filmek évtizedek óta azt sugallják, hogy ezek a harcosok szinte biztosan a halálba meneteltek minden alkalommal, amikor beléptek az arénába.
Eltűnt kapitányok, magukra hagyott hajók, érintetlen vacsoraasztalok és évtizedekig sodródó roncsok – a „szellemhajók” történetei évszázadok óta foglalkoztatják a tengerészeket és a történészeket. A legtöbb eset mögött valós hajók és dokumentált események állnak, de a legfontosabb kérdésekre sokszor máig nincs biztos válasz.
Egyetlen, elképesztően drága gyémántnyaklánc köré épített csalássorozat elég volt ahhoz, hogy a francia királyné megítélése végleg romlani kezdjen, és a monarchia tekintélye látványosan meginogjon.
Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.
Két ízben a Magyar Királyság miniszterelnöke, egy ideig a király személye körüli miniszter volt Tisza István, aki ellen négyszer is merényletet követtek el. Az utolsó végül sikerrel járt. De mi történt a három másik alkalommal?
A történelem során számos olyan mondás született, amely aztán szállóigévé vált. A kvízünkben szereplő idézetek bizonyára számodra is ismerősen fognak csengeni, de vajon arra is emlékszel, kitől származnak?
A hét éven át a Miniszterelnökségnek otthont adó Karmelita kolostor igen gazdag múlttal rendelkezik, amely 300 évre nyúlik vissza. Ma már kevesen tudják, de II. József idején kaszinó is működött falai között.
Száz évvel ezelőtt pénzhamisítási botrány tartotta lázban Magyarországot, amelynek szálai egészen a legfelsőbb körökig vezettek.
A világlátott arisztokrata pályafutását harcos ellenzékiként és a szólásszabadság elkötelezett híveként kezdte, végül azonban Görgei Artúr hazaárulásért akasztásra ítélte.
A Nápolyhoz közeli Baiae-t a Római Birodalom Atlantiszaként emlegetik. Az elsüllyedt városban hajdan tehetős római polgárok töltötték luxuspihenésüket: mulatoztak, kaszinóztak, osztrigát szürcsöltek, majd termálfürdőkben pihenték ki az éjszaka fáradalmait.
A Hindu csokoládégyár mikulásait az 1930-as és 40-es években egész Magyarország jó étvággyal fogyasztotta, a tulajdonosnak, Tyrilow Teofilnak azonban gyára államosítása után nyoma veszett.
Nemzeti imádságaink sorába egy műdal is felzárkózott a rendszerváltoztatást követően. A Székely himnuszról azonban kevesen tudják, hogy sem a dallama, sem a szövege nem himnusznak készült, sőt, nem is ez volt a címe eredetileg.
