Szinte mindenki emelt már kagylót a füléhez, hogy visszaemlékezzen egy-egy jól sikerült nyaralásra, vagy elképzelhesse, milyen hangokat ad ki a tenger, ha még sosem hallotta. De vajon tényleg a hullámok zaja köszön vissza belőlük? Netán a vérünk áramlását halljuk vissza?
Egy antropológiai tudományos elmélet szerint az egyik leghíresebb szoroson régen át lehetett sétálni. Volt is rajta több ezer évvel ezelőtt népvándorlás, ez magyarázza az ázsiai és a dél-amerikai indián népek közötti fizikai hasonlóságot. Ez melyik szoros lehetett?
1872 decemberében a portugál partoknál hajózó Dei Gratia kanadai vitorlás váratlan felfedezést tett: felbukkant mellettük az egy hónappal korábban eltűnt, New Yorkból Olaszországba tartó Mary Celeste teherhajó. A „kísértethajó” legénységének híre-hamva sem volt, a rakomány és a felszerelés nagy része azonban érintetlen maradt. Máig megoldatlan rejtély, mi lett a sorsa a Mary Celeste utasainak.
A tengerek színeit már csak a végtelensége szárnyalja fölül, a sós víz közeli nyaralásainkat talán ezért is szeretjük annyira. De vajon miért rajongunk a világ legkisebb tengeréért, ami se nem végtelen, és nem is fest úgy, mint egy tenger?
Miért megyünk épp vízpartra nyaralni? Nem csupán a víz hűsítő hatása vagy az úszás, strandolás lehetősége miatt. A parton ülve nézzük magunk előtt a zöldeskék vizet, vagy hanyatt fekve az eget, és boldogok vagyunk – nem is tudva arról, mekkora szerepe van ebben magának a színnek.
Ha nyár, akkor fürdés: ilyenkor aki nem csobbanhat épp tóban, folyóban vagy tengerben, az álmodozva nézi a gyönyörűen kéklő vizeket legalább videókon vagy fényképeken. Pedig ez a 3,6 méter mély és 30 méter kerületű tó, amit most mutatunk, nem éppen jó „magaviseletéről” híres.
Rég voltak már azok a földrajzórák, amikor még vaktérképen jelöltük be a világ nagyvárosait, vagy mutattunk rá a Föld legnagyobb állóvizeire. Ebben a kvízben nem készülünk semmi ilyenre, pusztán arra vagyunk kíváncsiak, mennyire tudod, melyik európai tenger partján állnak a népszerű nagyvárosok. Ha nagy utazó vagy, vagy épp úgy ismered a térképet, mint a tenyered, akkor egyetlen kérdésünk sem fog ki rajtad. Vagy mégis?
Egyik legfőbb örömünk, hogy Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton pont kis országunkban helyezkedik el. Magyar tengerként becézgetjük, pedig azért attól igen messze áll. Pláne a múltban a helyén lévő víztömegektől!
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A kagylóselyem a világ egyik legértékesebb anyaga, amely egy veszélyeztetett mediterrán kagylóból nő ki. Egyvalaki ismeri a lelőhelyét, de inkább sírba viszi a titkot, mintsem kiadja idegeneknek.
Ez a baktérium eddig is jelen volt, de a tenger hőmérsékletének emelkedése kedvez a szaporodásának, és egyre közelebb kerül a lakott területekhez.
Az Atlanti-óceánban kialakult hatalmas moszattömeg Florida partjai és a Mexikói-öböl más partjai felé tart azzal fenyegetve, hogy a parton felhalmozódva jelentősen visszaveti a turistaszezont, az alga által kibocsátott veszélyes toxikus gázok miatt.
