Elmondjuk, mi minden történik a testedben a bemelegítés hatására, illetve nélküle. Ha nem akarod, hogy az edzésed az egészséged rovására menjen, ne hagyd ki te sem a maximális durvulás előtt!
Amerikai kutatások szerint az emberek mindössze 26 százaléka hagyja el gyakran azzal az érzéssel a munkahelyét, hogy nagyjából teljesítette az aznapra kitűzött feladatait. Sokan azt éljük meg, hogy hiába dolgozunk folyamatosan, mégsem tudunk befejezni semmi fontosat. Melyek azok a tipikus hibák, amelyek meggátolnak minket a fókuszálásban és a nagyobb léptékű feladatok megoldásában?
Éreztél már olyat egy téthelyzet előtt, hogy az összes sejtedben tombolni kezd a szorongás? Rettegtél már attól, hogy menten elájulsz, elsírod magad, vagy kiereszted az anyagcseretermékeidet? Én is tapasztaltam már meg hasonlót. De azt is megtanultam, hogy a félelmeim makacs üldözők: az állandó meneküléssel nem tudom lerázni őket, viszont nagyon messzire tudok távolodni attól az embertől, aki lenni szeretnék.
Az e-sport a mentális edzettség, az összpontosítás és a reflexek csatája a virtuális térben. Története, közössége, sztárjai vannak, akik kemény munkával érik el a sikereiket. Az egyikük éppen egy magyar srác, Bereznay Dániel, az Alfa Romeo Forma–1-es e-sport-pilótája. Danit az idei HR Festen csíptük el, hogy többet megtudhassunk a száguldó cirkusz elektronikus változatának kulisszatitkairól.
Sztravinszkij minden reggel 15 percig állt fejen, hogy kitisztítsa az agyát és csodás dallamokat komponáljon. Dickensnél mindig volt iránytű, hogy észak felé fordulva tudjon írni. Tesla 100-szor görbítette be a lábujjait, hogy stimulálja magát. Victor Hugo nyers tojást evett, Einstein sosem viselt zoknit. A zsenik tele vannak bogaras szokásokkal. Ha utánozzuk őket, mi is az ő magasságaikba emelkedhetünk?
Sokan azt gondolják, hogy nincs semmi baj a perfekcionizmussal, hiszen alapvetően önmagunk tökéletesítéséről szól. Mégis amerre járnak, a perfekcionisták demoralizált kollégákat, megfelelni nem képes partnereket, alacsony önértékelésű családtagokat hagynak maguk mögött. Miért nem veszik észre, hogy az irreálisan magas elvárásaik mások életét is megkeserítik?
Egy nap Elton Mayo és csapata izgalmas megbízást kapott egy elektronikai vállalattól: azt kellett kideríteniük, hogy milyen kapcsolat van a munkakörnyezet és a termelékenység között. A kutatók ellepték a gyárat, és variálni kezdték a fényviszonyokat, a fűtést, a szünetek időzítését, a munkanap hosszát. Meglepő módon azt tapasztalták, hogy a dolgozók teljesítménye minden változás hatására emelkedett. Hogy lehet ez?
Kutatók vizsgálták, hogyan hat a teljesítményünkre a testtartásunk, és az eredmények szerint nagyon nem mindegy, hogyan ülünk neki egy feladatnak.
Amióta a nőket is bevonják a sportolók körében végzett vizsgálatokba, egyre több eredmény mutatja azt, hogy a „gyengébb nem” kliséjét lassan kidobhatjuk az ablakon.
Az ember teljesítményének végső határait többek között a Tour de France és egy több ezer kilométeres futóverseny elemzésével vizsgálták.
A koffein alaposan felpörget bennünket, úgyhogy felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e sportolás előtt is segítségül hívnunk egy kis pluszenergia reményében? Tudósok ennek jártak utána.
Pszichológiai értelemben elő vagyunk huzalozva arra, hogy keményen dolgozzunk. A sikereink büszkévé tesznek minket, a foglalkozásunk hozzátartozik az identitásunkhoz, a kitartást értéknek gondoljuk. Ráadásul a munkavégzés jelenkori lazább keretei nagyobb kiszolgáltatottságot is jelentenek a kiégésnek: csak mi tudunk határokat szabni egy teljesítményre serkentő világban.
