Ilyen még nem történt a magyar balettben: a világ legjobb balettiskolájába vették fel a mindössze 11 éves Vincze Bertalant. A magyar kisfiú nemzetközi karrier előtt állhat, de a Brexit miatt nem jár neki ösztöndíj, így a hatalmas tandíj miatt lecsúszhat a lehetőségről. A családja gyűjtést indított, és reménykednek a csodában.
Egy alig 1000 fős kis falu, Penészlek iskolájában csodát tesz az igazgatónő, Hajdu Henrietta. A gyerekek jó fele hátrányos helyzetű, de olyan még nem fordult elő, hogy nyolcadik után nem tanultak tovább. Sőt, művészek, tanárok, szociálpedagógusok is kikerültek a padokból.
Ügyes vagy, kicsim, menni fog! Ez az a mondat, ami a leggyakrabban elhagyja a szánkat, ha a gyerek sportol vagy edzésre jár. Ne add fel, menni fog – biztatjuk. De valóban jól tesszük, ha rózsaszín álomvilágot építünk fel körülötte, és letagadjuk, ha ügyetlen?
Melyik szülő keble ne dagadna a büszkeségtől, ha gyereke már háromévesen egy iskolás szintjén tud olvasni, írni, számolni? Esetleg kiemelkedően tehetségesnek bizonyul valamilyen sportban vagy művészeti ágban? A csodagyerekek sorsa azonban a legtöbb esetben nem alakul olyan fényesen, mint ahogy azt várták.
Beszélgetések a filozófussal című sorozatunk legújabb részében a zsenialitás témakörét vizsgáljuk Török-Szabó Balázzsal.
Minden szülő álma, hogy a gyereke kiemelkedően tehetséges legyen valamiben, s így hozzon a szülői házra büszkeséget, örömet. Ugyanakkor a folyamatos elvárás káros lehet egy átlagosnak tartott gyerek számára, aki valami olyanban szeretne kiteljesedni, amit a szülők nem értékelnek nagyra.
Néha az ember maga is érzi, hogy nem azt csinálja, amiben a legügyesebb lehetne. Néha pedig nincs is fogalmunk arról, hogy mi az igazán nekünk való feladat. Sokan azt hiszik, hogy pontosan tudják, miben jók, aztán kiderül, hogy mégsem az a szuperképességük, amiről hitték.
A zsidó származású német Nobel-díjas tudós, a relativitáselmélet kidolgozója mára gyakorlatilag a zsenialitás egyik szinonimájává vált. Ki ne ismerné a híres nyelvkiöltős képét vagy valamelyik frappáns mondását? Noha természetesen nem győzünk eléggé tisztelegni a kócos zseni teljesítményei előtt, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói szerint példaképnek mégsem őt érdemes választanunk.
Kutatások szerint a tanulmányi teljesítmény szorosabban összefügg a kitartással, mint az intellektuális képességekkel. Ha nincs kellő akaraterőd, a benned rejlő potenciál elsorvad. Az önfegyelem viszont nagyban bejósolja a sikerességet. A saját magad felett aratott győzelmeid pedig többnyire fejben dőlnek el: nemcsak a gondolataid számítanak, hanem az agyadban zajló biológiai folyamatok is.
2007 januárjának egy fázós reggelén a farmernadrágba öltözött, baseballsapkát viselő fiatalember utcazenéléshez készülődött egy aluljáróban, miközben az álmoskás járókelők gépiesen siettek a munkahelyük felé. Az inkognitóban lévő muzsikus nem volt akárki: a Grammy-díjas Joshua Bell a zenetörténet legbonyolultabb mesterműveit szólaltatta meg a világ egyik legdrágább hangszerén. Feltűnt ez bárkinek is?
Történelmünk tele van színészlegendákkal, akik tragédiákkal tűzdelt életutuk ellenére zseniális alakításokkal örvendeztették meg a közönséget. Hát csoda, hogy mindenki beléjük szeretett? Pláne Latabár Kálmánba, aki nem volt ugyan veszettül jóképű, de humora és tehetsége ragyogó férfivá tette.
A kreativitás az alkotó ember legfőbb ismérve és legjobb segítsége; van, akinek több van belőle, van, akinek kevesebb. De szerencsére vannak módszerek, amikkel lehet fejleszteni, ezeket mutatjuk meg.
