tanár 3 - Dívány

Mi tesz igazán szuperré egy tanárt? Ezt mutatják a filmek.

Az új törvény talán pont azokat a civil szervezeteket tarthatja távol a gyerekektől, akik idejüket és energiáikat nem kímélve küzdenek a családon belüli és szexuális erőszak ellen, és akik tanároknak segítenek időben észrevenni az erőszak jeleit.

Rossz napod van? Itt a nyakadon a nyári szünet, és fogalmad sincs, hogy fogod kibírni? Úgy érzed, állandóan megítélnek azért, ahogy a gyerekedet neveled? Ha valaki, hát a megözvegyült, homoszexuális apaként három gyereket nevelő José Rolón családapa aztán tudja, milyen, amikor egyik problémával nézel szembe a másik után.

Cikksorozatunkban oktatási szakembereket, pedagógusokat, szülőket, diákokat kérdezünk arról, hogy szerintük mit meríthetünk az elmúlt két hónap tapasztalataiból.

Bizonyára veled is előfordult már diákként, hogy nem annyira készültél otthon, és óra előtt próbáltad gyorsan bemagolni a legfontosabb infókat, hátha kihívnak felelni. Ha Joós Andrea tanított volna bioszból, ez teljesen legális tevékenység lenne. A tananyag rövid átbeszélése után ugyanis felelhetnétek ketten, de akár egy videóban is beszámolhatnál a tudásodról. Állandó gyomorgörcs helyett online kvízek, népi motívumokkal dolgozó szervszínezők és vörösvérsejtre hasonlító fánkok várnának a suliban. Honnan ez a sok innováció, és el lehet-e várni minden tanártól, hogy újítani akarjon? Erről kérdeztem Andreát, a tavalyi Edisonplatform egyik fődíjasát.

„Ha azt mondom, hogy az áramló terek számomra izgalmas bolyongási lehetőséget nyújtanak, akkor egy diák nem biztos, hogy elsőre megérti, hogy mire gondolok” – veti fel Somogyi Krisztina építészetkritikus, vizuáliskörnyezet-kutató. Pedig sok fiatal kifejezetten szeret széles folyosókon bóklászni, és tetszik neki, hogy nem mindenütt ajtókkal meg falakkal találkozik. Miért nincsenek szavaink a térhez kötődő élményeink leírására, amikor annyi mindent tanulunk az iskolában? Miért volna fontos, hogy a gyerekek tudatosabbá váljanak az épített környezettel kapcsolatban? Erről beszélgettünk egy csütörtök délelőtt egy titkos helyen, a város közepén.

Tanárok mesélnek arról, hogy milyen volt az ő idejükben diáknak lenni, és hogy szerintük mi minden változott azóta az iskolákban.

A serdülőkor a testkép kialakításának kritikus időszaka. Olyan periódus, amikor a fiatal amúgy is küzd a szűnni nem akaró pattanásokkal, a megnyúlt végtagokkal, a váratlanul kinövő szőrszálakkal. Ez önmagában is elég nehéz dolog, egy túlsúlyos fiatal számára viszont maga a pokol, amennyiben a kortársai is nap mint nap megkeserítik az életét. Egy frissen publikált tanulmány szerint azonban még gyakran azok a felnőttek is előítéletesen bánnak velük, akiknek kötelessége volna egyenlő esélyeket teremteni számukra az iskolában.

Nemcsak a szülőn múlik, hanem a közösségen és a pedagóguson is, ha egy gyerekből bully lesz, és elkezdi terrorizálni egy társát. Egy ilyen helyzetben pedig az áldozat mellett az elkövető is segítségre szorul. Tamás-Lipták Zita gyermekpszichológus szerint a bullying sosem csak a szülő és a gyermek ügye, és a megoldásban sok múlik azon, hogy az iskola hogyan viszonyul a témához.

Egy amerikai tanár szerette volna, hogy a szegényebb diákoknak is legyen lehetősége a tévézésnél konstruktívabb módon tölteni a nyári szüneteket, hétvégéket. Úgyhogy jótékonysági akciójában az iskola ÖSSZES gyerekének összegründolt egy bringát, szám szerint 650 darabot. Védőfelszereléssel.

Bár nem kerültek be a top3-ba, szerintünk ők is szupertanárok. Bemutatunk néhány érdekes pályázatot, amelyek a Dívány és a Lidl közös felhívására érkeztek.

Mitől jó egy tanár? Csak a tudás és a tapasztalat számít? Vagy kell ennél több is? Kérdőívünkben erről kérdeztük olvasóinkat, most pedig összefoglaltuk a legfontosabb eredményeket.