Érezted már úgy, mintha valaki más fájdalmát cipelnéd a válladon? Amikor egy tragikus híradást látsz a tévében, vagy egy megrázó filmet nézel, érzed, hogy valami nyomot hagy benned? Sokkal többen tapasztalják ezt, mint hinnénk. A szakértők ezt a jelenséget „vicarious traumának”, vagyis másodlagos traumás stressznek nevezik.
„Beszélhetünk?” – csupán egy ártatlan szó, kérdés, mégis ez lehet az egyik legártalmasabb üzenet azok számára, akik eleve hajlamosak a szorongásra. Szakértők árulják el, hogy miért, ahogyan azt is megtudhatod, hogyan tehetjük fel ugyanezt a kérdést kíméletesebben.
Az évszakváltások, különösen a nyárról őszre való áttérés aggodalmat, félelmet és egyéb negatív érzelmeket válthat ki belőlünk. Bár sok csodálatos dolgot tartogat számunkra az ősz, amit értékelni kell, sok olyan esemény is történik szeptembertől, ami aggodalomra adhat okot, különösen azoknak, akik hajlamosak a szorongásra.
Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a leggyakrabban stresszoldásra és az alvásminőség javítására alkalmazott macskagyökér igazi csodaszer, hiszen számos jótékony hatással van a szervezetünkre. Az előnyeit azonban nem használjuk ki igazán.
A világon több millióan szenvednek demenciában. Az olyan mentális betegségek pedig, mint például a szorongás, jelentősen megnövelhetik ennek a betegségnek a kockázatát.
Egy új kutatás igazolta, hogy a szorongás és a depresszió növelheti a mélyvénás trombózis kockázatát. Az összefüggést az emberek mentális egészsége és az ilyenfajta vérrögök kialakulásának kockázata között már vizsgálták az elmúlt évtized során. Azonban a kettő közti összefüggésre eddig még nem találtak magyarázatot az orvosok.
Egy tanulmány szerint azoknál az embereknél, akik szorongással küzdenek, kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór.
Vannak bizonyos megküzdési mechanizmusok, amikről azt gondolnánk, hogy segítenek enyhíteni a stresszt, pedig valójában éppen az ellenkezőjét érik el. Összeszedtünk 6 ilyet, amit jobb, ha elkerülsz.
Mindenki került már olyan helyzetbe, amely erős szorongást keltett benne. Valójában azonban belső konfliktusainknak csak kis része válik tudatossá, erről pedig a pszichológiában elhárító mechanizmusoknak nevezett lelki működések tehetnek.
Ha nem megfelelően tápláljuk a bélbaktériumainkat, az bizony kihat a mentális egészségünkre is, a belünk ugyanis sokkal többet tud annál, mint amit eddig hittünk róla. Nem véletlenül nevezték el a tudósok második agynak.
Az azonnali kielégülést ígérő, túlfogyasztást generáló világban létezhet-e annál vonzóbb megoldás érzelmi problémáinkra, mint egy tabletta, amit egy korty vízzel bevehetünk, és tíz perc múlva szorongásmentesen folytathatjuk a napunkat?
Magnézium és D-vitamin: ha a tiktokernek hihetünk, ezeket kellene csak megfelelő mennyiségben szervezetünkbe juttatnunk annak érdekében, hogy leszámolhassunk a szorongással.
