szocializmus 2 - Dívány

Magyarország sosem volt déligyümölcs-termelő nagyhatalom: hiába próbálták meghonosítani a citrusféléket hazánkban, ez még az 50-es években, szovjet nyomásra sem sikerült. A banán, a narancs, a citrom és a mandarin jó ideig luxuscikknek számított, és vagy bennfentes információra, vagy jó adag szerencsére volt szükség ahhoz, hogy valaki a boltban hozzájuthasson ezekhez a gyümölcsökhöz.

A szocializmusnak megvolt a maga sajátos szókincse: egy adott ideológia mindig megjelenik a nyelvben is – gondoljunk csak Orwell 1984 című regényében az újbeszélre. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire a szocialista időkből származó szavak, kifejezések jelentését.

Most kiderül, mennyire ismered a rendszerváltás előtti időszakot. Ezeknek a márkáknak a műszaki cikkeit ugyanis mindenki használta – a legtöbben azonban már elfelejtették őket.

Az MTV ifjúsági tehetségkutatóját eleinte műsorra sem akarta tűzni minden döntéshozó, mert tartottak a dilettantizmustól. Végül sosem látott sikerrel futott évtizedeken keresztül. Emlékszel a győztesekre?

A szocialista korszak üzletei a mindennapok meghatározó részei voltak sajátos termékkínálattal. Emlékszel még rájuk? Teszteld a memóriád ezzel a retró kvízzel!

A rohamkocsi-szolgálat beindítása az 1950-es évek elején történelmi jelentőségű volt Magyarországon, ugyanis a helyszínre vitte a legkorszerűbb orvosi felszereléseket, így lehetővé vált, hogy rengeteg ember életét mentsék meg a baleset helyszínén. Erre az óriási fejlesztésre főként a munka körülményeinek megváltozása miatt volt szükség.

Házmegbízott, házfelügyelő, házmester – egykor ez a név nem pusztán egy feladatot jelentett, hanem hatalmat is. A szocialista időszak legmegbízhatóbb káderei, ha nem is élet-halál urai, de a mindennapi nyugodt élet fenntartóiként lesték a rájuk bízott embereket ablakaik mögül.

A szocialista propagandának megfelelően a szépségápolást is az egyszerűség és a praktikum jellemezte, ám az 1960-as évektől kezdve megjelentek a női lapokban a nyugati típusú kozmetikumok és a szépségápolási tippek is arra sarkallták a nőket, hogy minél több időt fordítsanak a szépségükre. Magyarországon a Kádár-korszak kozmetikái modern fonókká váltak, ahol a nők nemcsak megújulni, hanem csevegni is jártak.

Egy-egy ruhadarab néha többet mesél a múltról, mint egy történelemkönyv. A szocializmus idején felnövő generációk számára a gyerekkor nemcsak emlékekből, hanem nagyon is jellegzetes viseletekből állt össze. Ezek a ruhák egyszerre voltak praktikusak, szerethetőek, és sokszor felejthetetlenek.

Haját olykor rózsaszínes vagy kékes árnyalatokra festette a naponta fodrászhoz járó Rotschild Klára, aki finom stílusérzéke, fotografikus memóriája és fantasztikus kapcsolatteremtő képessége révén divatdiktátorrá és befolyásos üzletasszonnyá válhatott a szocializmus éveiben. Neve eggyé vált az eleganciával, korabeli sztárok és politikusok feleségei is a szalonjából öltözködtek.

A 20. század közepén Magyarországon a szocialista rendszer gyors iparosítási tervei nyomán több mesterségesen épült város született. Ezek a szocialista iparvárosok az ipari fejlődés szimbólumai voltak, ahová az ország minden részéről érkeztek fiatalok. Egy szebb jövőt, biztos munkát és összetartó közösséget kerestek, miközben a gyárak füstje és a frissen felhúzott lakótelepek sora a fejlődést ígérte.

A kádári kultúrpolitika „szentháromságát” mindenki ismeri, de ki volt az ötletgazda, akinek kezében a kultúra valamennyi szála harminc éven át összefutott? Ki volt Aczél György?