Egyre korábban érnek a fiatalok, míg a pubertás ideje jócskán kitolódott az előző generációkhoz képest. Utánajártunk, mi lehet az oka annak, hogy a lányok ma olyan hamar érnek.
A világháborúk, a gazdasági válság elképesztő éhínséget és nyomort hoztak magukkal annak idején. Az ember pedig találékony lény, így olyan szokatlan ételeket készített, olyan állatokat is megevett, amiket ma már egyenesen tilos.
Az igazán tehetséges fotósok ösztönszerűen tudják, hogyan kapják el a kínálkozó pillanatot, és az iróniának, a fekete humornak sincsenek híján: az 1930-as évek gazdasági világválságának egyik leghíresebb szociofotója mindkettőre kiváló példa. Margaret Bourke-White, az egyik első és legkiválóbb női fotóriporter híressé vált képe az amerikai álom koncepciójának kiforgatásával sokkolta a közönséget.
Afrika sosem volt békés kontinens: a gyarmatosítók, a helyi törzsek egymás elleni véres harcai mind nyomot hagytak rajta és az ott élők lelkén. Azt hinnénk, 2023-ban már nem lehet téma a bőrszín, pláne a fekete kontinensként emlegetett Afrikában, de tévedünk: a fehérek úgy vélik, velük igazságtalan a rendszer.
Szmog, szeméttelep, kritikus állapotú függőhíd, átkelés a félig befagyott folyón. Iskolás gyerekek millióinak ezek a mindennapok természetes velejárói.
A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában több ezer embernek nyújt otthont a város legnagyobb temetője, köztük egészen kicsi gyerekeknek is.
Olykor egyetlen emberi alakról vagy arcról készült portré is képes kifejezni egy teljes történelmi korszakot vagy szituációt: ezek közé tartozik az amerikai szociofotózás úttörőjének megrendítő felvétele egy hajléktalan asszonyról és gyermekeiről, amely nemcsak az 1930-as évek gazdasági világválságának megtestesítőjévé, de a világ egyik legtöbbet idézett fotójává is vált. A képen szereplő nő – akinek kiléte évtizedekig rejtély maradt – azonban sohasem profitált a hírnévből, sőt, inkább átkozta azt.
A gyermekéhezéssel és szegénységgel kapcsolatos talán legismertebb fénykép nem a tengerentúlon, nem Afrikában vagy a Közel-Keleten, hanem Magyarországon készült az 1930-as években: szerzője a hazai szociofotó úttörője és az egyik legjelentősebb magyar női fotóművész, akinek alakját viszonylag kevesen ismerik, pedig Móricz Zsigmond is rajongott érte. Ki volt Kálmán Kata, és hogyan készült a kenyeret majszoló nélkülöző kisgyerek híres fotója?
Minden idők egyik leghíresebb szociofotóján négy szomorú tekintetű kisgyerek ül egy ház bejárata előtti lépcsőn, édesanyjuk pedig szégyenkezve fordul el az objektív tekintetétől, ugyanis a gyepen egy nagy méretű tábla hirdeti: „4 children for sale, inquire within”, vagyis „4 gyerek eladó, érdeklődjön odabent”. Miért kényszerült hasonló drasztikus lépésre a képen látható asszony, kik voltak az eladósorba került gyerekek, és tényleg pénzért árulták őket? A kép hátterében meghúzódó történet legalább annyira tragikus, mint maga a fotó.
Minden idők egyik legfelkavaróbb képének számít a Pulitzer-díjas felvétel, melyen egy dögevő keselyű egy csont és bőr afrikai kisgyereket környékez, a fiú lassú halálára várva – a fotó döbbenetes erővel hívta fel a világ figyelmét a fekete kontinens problémáira, sokan azonban megkérdőjelezték készítőjének etikusságát. A botrányba keveredett fotós nem sokkal később önkezével vetett véget életének.
Amikor egy hajléktalan vagy láthatóan nélkülőző ember mellett mentek el, a gyerek joggal tesz fel kényesnek tűnő kérdéseket. Miért nincs mindenkinek otthona? Hogy oszlanak el a javak? Mitől függ, ki lesz gazdag vagy szegény?
A 45 éve, 1976 novemberében bemutatott Rocky egy csapásra világsztárrá tette az akkor harmincéves Sylvester Stallonét, aki nemcsak a legendás bokszfilm főszerepét játszotta, de a forgatókönyvet is ő maga írta. A siker nem jött könnyen: Stallone korábban rendkívül nehéz körülmények között élt, még imádott kutyáját is kénytelen volt eladni, amikor már nem tudott enni adni neki.
