Egy igazi Boeing 737-es van ebben a hotelszobában
Rengeteg különleges hotelszoba létezik a világon, de talán az egyik leglenyűgözőbb Európában, Amszterdamban található. Egy valódi Boeing 737-800 repülőgép egy része áll benne.
Rengeteg különleges hotelszoba létezik a világon, de talán az egyik leglenyűgözőbb Európában, Amszterdamban található. Egy valódi Boeing 737-800 repülőgép egy része áll benne.
Helyi idő szerint szerda este utasszállító repülőgép ütközött egy katonai helikopterrel Washington térségében, közvetlenül leszállás előtt. Mindkét jármű a Potomac folyóba zuhant.
Kevesen ismerik ma már a hajdanán világhírű magyar pilóta nevét, pedig Endresz György izgalmakkal teli élete mindenképp említést érdemel a hazai rekorderek között. Ő volt az első magyar, aki nemcsak az óceánt repülte át, de egészen Magyarországig szárnyalt Amerikából.
A magyar repüléstörténelem első évei igencsak izgalmasra sikeredtek, többen is próbálkoztak azzal, hogy gépmadaruk fenn is maradjon huzamosabb ideig. A mai nap egy igazi mérföldkőre emlékezünk, ugyanis 1910. január 10-én szállt fel hivatalosan először a Libelle.
A modern történelemben kevés olyan bűneset van, amely egyszerre ötvözi a misztikumot, az adrenalint és az elképesztői ravaszságot – mint D. B. Cooper története.
Az éjszaka közepén, amikor a német erők már azt hitték, hogy a sötétség megvédi őket mindentől, kísérteties suhogás törte meg az égen a csendet. A félelmetes hang egy seprű suhogásához volt hasonló, amely végigsöpör a levegőben. Ez a zaj a kizárólag nőkből álló szovjet bombázóezred, a nácik által „Nachthexennek”, azaz „éjszakai boszorkányoknak” nevezett csapat hangja volt.
Nem véletlen, hogy egyetlen repülőgép-pilótának sincs szakálla. Ennek két oka van. Egyrészt történelmi hagyományok, másrészt biztonsági okok is indokolják, hogy a férfiak arca borotvált legyen.
A szakértő elárulja, melyek a legjobb és legrosszabb ülőhelyek a gépen, és mire érdemes figyelni a repülésnél.
Légiutas-kísérők figyelmeztették az utasokat a repülőkön felszolgált italokkal kapcsolatban.
A tavasz beköszöntével a légitársaságok szinte egymásra licitálva kínálják az olcsóbbnál olcsóbb repülőjegyeket a világ minden tájára. Az ilyen utazásoknál ugyanakkor nemcsak a kényelem fontos, hanem a repüléssel kapcsolatos szabályok betartása is. Az egyik elterjedt előírás, hogy még a gép levegőbe emelkedése előtt be kell kapcsolni a repülő üzemmódot telefonunkon.
Biztos sokan elgondolkodtak már azon, hogyan lehetséges, hogy több ezer méter magasan is sokszor ugyanolyan kényelemben van részünk, mint ha otthon lennénk. Pedig a repülőgépek zavartalan működése egyáltalán nem egy egyszerű folyamat. Már önmagában mérnöki csoda, ahogyan a nehéz gép képes feljutni és fent maradni a levegőben. Arról már nem is beszélve, hogy minél hétköznapibb egy tevékenység, annál nehezebb a levegőben, a fedélzeten végrehajtani.
1970. április 7-én reggel Zoboki Sándor, a Magyar Néphadsereg főhadnagya felszállt MIG–15-ös repülőgépével a taszári légibázisról, majd soha többé nem tért vissza Magyarországra. Annak ellenére határozott így, hogy pontosan tudta: katonaként tette dezertálásnak és hazaárulásnak minősül, amiért távollétében halálra fogják ítélni. Miért döntött e vakmerő terv mellett, kiket hagyott itthon, és hogyan alakult sorsa a későbbiekben?