Koronavírus ide vagy oda, szerencsére idén is annyi csodás mű jelent meg, hogy tényleg csak a kapacitásaink szabtak határt a könyves interjúk elkészítésének. Ez a lista is eredetileg ötelemesnek indult, de túlságosan fájt a szívünk, úgyhogy addig-addig bővítgettük, míg végül tizenkét kötetre nem duzzadt.
Hogyan lehetett ezt velem megtenni? Van-e visszaút a másikhoz? Van-e visszaút önmagamhoz? Kérdések, amelyeket párkapcsolati erőszakot elszenvedett emberek, többnyire nők, gyakran feltesznek maguknak, miután felismerték a bántalmazást. Halász Rita Mély levegő című első regénye kíméletlen pontossággal mutatja be egy hatalmi szempontból teljesen elbillent házasság fullasztó mindennapjait, és azt is, ami utána következik. Meddig tart a menekülés, és mikor lehet igazán fellélegezni? Kokainról, kulcsfázisrajzolásról és a Star Warsról beszélgettünk az íróval, aki azt is elárulta, mit érdemes megfigyelni a Mona Lisán.
„Olyanok vagyunk, mint két meggyújtott csillagszóró, ő meg én. Fellobbanunk, majd kialszunk, és közben nem is látjuk egymást önmagunktól” – mondja az egyik szereplő Kiss Tibor Noé legújabb, Beláthatatlan táj című könyvében. Hova vezet, ha folyton csak a saját világunkban pörgünk? Mire jó a minket körülvevő rengeteg személyesség, ha közben hiányzik a párbeszéd? És miért annyira felszabadító, ha valaki végre nem a saját történetét mondja el? Hanem egy ötvenes töritanárét, akinek a lánya kómában fekszik, vagy egy autópályához közeli településen élő fiatal testvérpárét. Az igazi transz gesztusról, fricskákról és módosult tudatállapotokról beszélgettünk az íróval.
„Vitte magával a fürdőszobába, a vécére, a munkahelyi raktárba, a boltban a tejespulthoz, mindenhova. Formára filigrán érzés, de masszív. Nagy, kerek fejű hiány, amiről nem szokás beszélni [...]” – írja a negyvenes nők gyermektelenségéről Szaniszló Judit nemrég megjelent könyvében. A három generáció sorsát felölelő családregény, a Leli élete változatos eszközökkel mutatja meg a mindennapok költőiségét, miközben olyan témákat sem hallgat el, amiket máig hajlamos tabusítani a társadalom. Mi van akkor, ha nemi erőszakból, nyitott hátgerinccel vagy egyáltalán nem születik gyerekünk? Ha közben Falustyánban élünk a ‘40-es években, egy miskolci lakótelepen 30 évvel később vagy napjaink Budapestjén? Az élet esetlegességéről és egymásba csúszó szerepeiről kérdeztem a Petri-díjas írót.
„Ki fog könyvekről beszélgetni, amíg tart a koronavírus?” – eleveníti fel tavasszal érzett félelmét Bakos Gyöngyi, akinek pár hónapos halasztás után végül idén szeptemberben jelent meg az első kötete. A Nyolcszáz utca gyalog figyelemreméltó szerzői indulás, ráadásul a regény a kényszerű otthon maradás idején is folyamatos mozgásban tartja olvasóit. Három szerelmi történeten és megannyi európai nagyvároson keresztül kísérhetjük el a főszereplőt, a fiatal filmkritikusnőt, aki sehol sem időzik túl hosszan ahhoz, hogy unatkozni kezdjünk. Interjú kopogó mondatokról, Ingmar Bergmanról és a szex hétköznapi természetességéről.
Woody Allen nagyon jól tud mesélni, ezt nem vonhatjuk meg tőle. Van is miről – legalábbis úgy érezte, önéletrajzi regényében ideje elszámolnia önmagával. Hiába voltak heves tiltakozások az örökbe fogadott lánya zaklatásával vádolt rendező könyvének megjelenése ellen, tavasszal a polcokra került, a héten pedig már magyarul is olvashatjuk.
Kedvenc könyveink esszenciáját nem is olyan egyszerű egyetlen mondatba sűríteni, pláne ha még az is feltétel, hogy unalmas legyen. Mi azért megpróbáltuk. Neked pedig ki kell találnod, hogy mire gondoltunk. Menni fog?
Miután Barack Obama az Egyesült Államok elnökeként elhintette, hogy a kedvenc kortárs irodalmi művei között szerepel a Gilead, tovább növekedett a Marilynne Robinson munkásságát övező figyelem. A legtöbben a Pulitzer-díjas író regénytrilógiájáról (Gilead, Lila, Itthon) beszéltek, ám létezik a szerzőnek egy 1981-ban megjelent első könyve is, amelyet sokan szintén igazi mesterműnek tartanak. Az árván maradt Ruth és Lucille hipnotikus erejű története, a Háztartás végre magyarul is olvasható a Magvető Kiadó jóvoltából, Szabadkai Bernadett fordításában.
„A nap, amikor megismertem Lale Sokolovot, teljesen megváltoztatta az életemet" – vallja Heather Morris, Az auschwitzi tetováló szerzője, aki a Margó Irodalmi Fesztiválon elmesélte, hogyan születhet sírig tartó szerelem két ember között a földi pokolban.
A Tüskevár című könyv 1957-es megjelenése után, és a belőle készült, 1966-tól sugárzott sorozat oly mértékű érdeklődést ébresztett a Kis-Balaton élővilága iránt, hogy sokan Tüskevár romjait is keresni kezdték.
Alig egy éve robbant be az amerikai sikerlisták élére a sztárokról írt humoros cikkeiről ismert újságíró, Taffy Brodesser-Akner első regénye, amely pár hete magyarul is megjelent a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozatában, Kepes János fordításában. A Fleishman bajban van eddig csupa pozitív kritikát kapott olyan nagynevű lapoktól, mint a Guardian, a New York Times vagy a Washington Post. Mit tud a könyv, amivel mindezt kiérdemelte?
Egy regény utolsó mondata éppen olyan fontos, mint az első. De vajon emlékszel-e a magyar irodalom klasszikusainak befejezésére?
