A nők életét kora gyermekkoruktól matrónakorukig illemszabályok sokasága irányította még a 19. század második felében is.
A reformkor társadalmi szempontból óriási változásokat hozott. Az oktatás minőségnek javításáért a magyar asszonyok is sokat tettek, hiszen szerették volna gyermekeik jövőjét tudással megalapozni. Egyikük olyan olvasókönyvet készített fiának, amit évtizedekig használtak később.
Az első nő, aki szabadkőműves lett, különleges életet élt. Soknemzetiségű családjának köszönhetően az Osztrák-Magyar Monarchia reformkori politikájának középpontjába került. Extravaganciája, botrányos szerelmi és politikai élete egyfajta celebbé tette, ami mindkét főváros közönsége számára folyamatosan pletykákat szolgáltatott.
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia a Síp utca és a Dohány utca kereszteződésénél lakott. De mit keresett náluk Jókai Mór?
1895-ben Kolozsváron, egy eldugott, poros vasládából száz évnél is régebbi levelek kerültek elő. A leveleket egy színésznő írta: Kántorné Engelhardt Anna, aki hajdan a magyar színjátszás egyik legjelentősebb alakja volt, 1854-ben mégis elfeledve és elszegényedve, egyszerű marosvásárhelyi gazdasszonyként távozott az élők sorából.
Szemere Pál népszerű férfi volt a reformkorban: nemcsak a nők rajongtak érte, de Kölcsey is neki küldte forró csókjait.
A hazafias érzelmek mindkét nem számára fontos kívánalomnak számítottak a 19. században, a nőktől pedig azt is elvárták, hogy magyar ruhába öltöztessék gyerekeiket, és kizárólag magyarul beszéljenek hozzájuk. De hogyan nyilatkoztak a reformkori férfiak a nőkről, és miért nem engedte Berzsenyi, hogy felesége megtanuljon olvasni?
Kerek egésszé varázsolja a magyar történelem egyik ismeretlen, tragikus véget érő szerelmi történetét a színpadon a szabadakarat >>>>.
Kossuth Lajos legfiatalabb húga, Kossuth Zsuzsanna aktívan bekapcsolódott a reformkori politikai életbe, így a Védegylet megszervezésébe is, a szabadságharc idején pedig főápolónőként segítette szorgos, állhatatos szervezőmunkával a magyar honvédséget és a szabadság ügyét. Alakjáról mégis keveset tud az utókor.
Erről talán kevesebb szó esik, de a reformkor nemzeti lelkesedéséből természetesen a nők is aktívan kivették a részüket. Volt, aki fegyverrel harcolt a szabadságharcban, volt, aki megszervezte a magyar hadiápolást, és volt, aki a tragédiát követően minden energiáját a nemzeti emlékezet ébren tartására fordította. Lássuk, mennyire ismered őket? Tudsz válaszolni az alábbi 10 kérdésre?
