pszichológus 6 - Dívány

Van egy kép, amit szívesen mutatunk magunkról másoknak. Szeretjük magunkat normálisnak, jófejnek, udvariasnak és rendes embernek mutatni. Aztán persze megvannak a mi kis titkaink is, amiket viszont a legkevésbé sem akarunk a külvilág tudomására hozni – legalábbis nem várjuk el, hogy mások az ilyen jellegű dolgainkkal foglalkozzanak. De mi van akkor, ha a „másik”, a telekszomszédunk, a szülőtárs, a kolléga a HR-ről pszichológus? Vajon ő jobban belelát az emberbe, mint amennyire ez kívánatos lenne?

Mindannyian a legjobbat szeretnénk a gyerekeinknek. Ha eltöri a karját, ha belázasodik, rögtön tudjuk, hogy mi a teendő. Egy szorongó, depressziós gyerek esetén azonban gyakran tanácstalan a szülő.

A világjárvány hatására emberi kapcsolataink legnagyobb része a fizikai térből az online térbe helyeződött. Nincs ez másként a pszichológusok és a klienseik esetében sem, akik a személyes találkozók helyett többnyire online videomeetingek formájában tartják meg az üléseket. Persze vannak összeszokott párosok, akik az egyik vagy mindkét fél gyakori utazásai miatt eddig is használták ezeket a platformokat, míg mások most kezdenek bele az egészbe. Mire érdemes figyelni, hogy minden a lehető legjobban működjön?

Amikor az élet maga zökken ki a „normalitásból”, az addig zavarként számontartott mentális állapotok is egészen új megvilágításba kerülhetnek. Míg pár héttel ezelőtt például a gyakori kézmosás, a hazatéréskor történő azonnali fertőtlenítés és ruhamosás inkább egy pszichés nehézség tünetének minősült, addig mára ezek a cselekvések a valóságos külső fenyegetés fényében nemhogy racionálissá, de egyenesen kívánatossá váltak. Hol húzódik a határ a vírus elleni adaptív védekezés és a destruktív kényszeresség között? Mit tehetnek azok, akiknek amúgy is vannak obszesszív-kompulzív tendenciáik?

Már az hatalmas lépés, ha úgy döntünk, hogy segítséget kérünk problémáinkkal, elakadásainkkal. De vajon mire számíthatunk a pszichológusnál? Mi fog ott történni? Pszichológus szakértőink adják meg a választ.

Sokan azt hiszik, náluk egyáltalán nem működik a pszichoterápia, pedig csak nem a megfelelő szakemberrel találkoztak. A kínálat rendkívül széles: mindenféle végzettségű és módszerrel dolgozó ember nyújt szolgáltatást a piacon. Az is előfordul, hogy valaki hosszú évekig jár egy olyan pszichológushoz, akivel kevés fejlődést ér el. Minden változáshoz idő kell, de mennyi? Mikor érdemes búcsút mondani egy terapeutának?

Orrfújás, köhögés, fejfájás. Egy-két napig átvészelhető kellemetlenség, de a heteken, hónapokon át tartó nátha nemcsak az ember testét teszi próbára, hanem a lelkét is. Ráadásul az ilyenkor termelődő úgynevezett citokinek a gyulladást és a jókedvet egyaránt csökkenthetik. Hogyan függ össze az allergia és a depresszió? Miként enyhíthető mindkettő?

Kiegyensúlyozottabb érzelmi élet, növekvő önértékelés, jelentéstelibb emberi kapcsolatok – csak egy pár azokból az előnyökből, amelyeket egy sikeres pszichoterápia során elérhetünk. Mégis a legtöbb ember éveken át halogatja, hogy szakemberhez forduljon. A félelmek jó része társadalmi előítéletekben gyökerezik. Ideje volna meghaladni őket.

Már csak néhány hét, és itt az általános iskolai beiratkozás ideje. A szerencsések már tudják, hova íratják a gyermeküket, ám sokan az utolsó pillanatig vívódnak, hogy melyik intézményt válasszák. Tamás-Lipták Zita gyermekpszichológus tanácsai az iskolaválasztáshoz.

Sok embertől hallani, hogy azért nem jár pszichológushoz, mert vannak barátai: velük mindent meg tud beszélni, és még ingyen is van. Bár a barátoktól jövő támogatás rendkívül fontos, s a mély megosztások katartikussá tehetnek egy-egy találkozást, egy terapeuta egészen másfajta hozzájárulásra képes. Összegyűjtöttük a legfontosabb különbségeket.

A bölcsesség gyakorlását hosszú évszázadokon keresztül az emberi élet csúcsának, elérendő végcéljának tekintették. Kezdetben inkább vallási, filozófiai kérdés volt a bölcsességről való gondolkodás, manapság azonban számos tudományág, köztük a pozitív pszichológia is foglalkozik a témával. Mit tudnak a bölcs emberek a kutatások szerint, amit mások kevésbé?

Körömrágás, hajcsavargatás, rejtélyes hasfájás - mind arra utalhat, hogy a gyermeket nyomasztja valami. A szorongás alapvetően természetes reakció, de azért nem árt, ha a gyereknek megtanítjuk, hogy az elfojtás helyett hogyan tudja kifejezni és kezelni az érzéseit.