Úgy gondolod, otthonosan mozogsz a pszichológia világában? Nem idegenek számodra az emberi elme tudományának szakkifejezései? Mindent tudsz a legnagyobb elméletalkotókról és terápiás irányzatokról? Akkor pszichológiai kvízünk nem jelenthet gondot. Teszteld a tudásod velünk.
Ötcsillagos vacsorával vártad haza szíved választottját, befizettél minden csekket, de valami apró okot mégis talál a morgolódásra, és a szemedre hányja, hogy elfelejtetted megvenni a macskaeledelt? Hosszú távon mérgező hatása van annak, ha sohasem lehetünk elég jók.
Életünk során számtalan kisebb-nagyobb nehézséggel kell szembenéznünk, de különbözőképpen reagálunk ezekre. Mitől függ, hogy kit mennyire visel meg egy-egy nehezebb élethelyzet, és hogyan lehetünk ellenállóbbak?
Egy esetlegesen bekövetkező zombiapokalipszis és annak világunkra mért hatásai már hosszú évek óta izgatják a regény- és forgatókönyvírók fantáziáját. Élőhalott emberekkel azonban nemcsak a könyvek lapjain vagy a mozivásznon találkozhatunk, hanem egy ritka pszichiátriai betegség következtében is. Ez a Cotard-szindróma.
A szeretetnyelvekkel kapcsolatos legújabb kutatások megállapították, hogy a Gary Chapman-féle korábbi 5 szeretetnyelv helyett ma már 7 létezik, de az alapok nagyjából hasonlóak a korábbiakhoz.
A tudatalatti mélyebben rejlő része folyamatosan hatással van mindennapi döntéseinkre, érzéseinkre, viselkedésünkre. Ez megnyilvánulhat káros viselkedésmódokban is, azonban pozitív megérzéseink is innen erednek.
Nem az előnyünkre változtatja meg viselkedésünket és gondolkodásmódunkat a folytonos internetgörgetés.
A pszichoanalízis hajnalán, az 1900-as évek elején még nem volt szigorú etikai kódex, amely megtiltotta volna, hogy az analitikus viszonyt folytasson a páciensével – esetleg annak az anyjával is.
Az okostelefonunk általában ott van velünk mindenhol. Ezen keresztül olvassuk a híreket a buszon, villamoson; elővesszük, ha várakozunk; és valószínűleg munka közben is rá-rápillantunk. Hogyan használhatjuk a mentális egészségünk megőrzésére? Ehhez ajánlunk most 5 applikációt.
Nevét olyan versek tették halhatatlanná, mint a Gyermekké tettél vagy a Nagyon fáj. Hosszú, kalandos életútja végigkísérte a 20. századot, de József Attiláról majdnem negyven éven át senkinek nem volt hajlandó beszélni.
Mindannyiunknak van egy sötét oldala, amit nemcsak hogy másoknak nem szívesen mutatunk meg, hanem legszívesebben magunk elől is elrejtjük. Pedig ha megismerjük és „megszelídítjük” árnyékunkat, az elfojtott tulajdonságok akár hasznunkra is válhatnak.
Eddig is éreztük, hogy van valami nagyon kedves azokban a vigasztaló mondatokban, amelyek arról szólnak, hogyan segíthetne a másik, és azt is szeretjük, ha valakin látszik, hogy megérti, mennyire rossz most nekünk. És mindig volt valami ellenszenves a „minden oké”, „minden rendben” kifejezésekben, még akkor is, ha ezek egyébként tele vannak szeretettel. Most már azt is tudjuk, mi a baj velük.
