Ahogyan életre kel a természet, hosszabbodnak a nappalok és melegszik az idő, valahogy mindannyiunkban megerősödik az igény, hogy több időt töltsünk a szabad levegőn. Ilyenkor kifejezetten jóleshet egy kicsit eltávolodnunk az online világtól. Ebben segíthet a digitális detox. Mutatjuk, hogyan érdemes belevágni, és mit nyerhetünk általa.
Jézus Krisztus három „reinkarnációja” egy elmeosztályon összezárva próbálja meggyőzni egymást arról, hogy melyikük az igazi Megváltó – úgy hangzik, mint egy igazán pocsék vígjátéksorozat alapszituációja, a sztori azonban tényleg megtörtént, egy bizarr pszichológiai kísérlet során az 1950-es években.
Az evolúciós pszichológiáról sok tévhit kering a neten: Glenn Geher ebből 10-et tisztáz.
Könnyen áttaposol mások érzésein, vagy mindig megszólal a lelkiismereted? Ha ismersz valakit, aki narcisztikus, akkor már profi lehetsz az ilyen személyiségjegyek olvasásából, de ha nem ugrik be, mik a vörös zászlók, lehet, hogy te vagy a narcisztikus.
Jungra nagy hatással volt első páciense, akinek valószínűleg az animus-anima elméletet és az árnyékszemélyiség fogalmát is köszönhetjük.
A mindennapi társas kapcsolataidban – legyen szó munkahelyi vagy baráti viszonyokról – fontos, hogy a másik fél megadja számodra a téged megillető tiszteletet, hiszen csak így tudsz egyenlő partnerként részt venni a közösségben. Előfordulhat, hogy minden igyekezeted ellenére is lebecsülnek, levegőnek nézik a gondolataidat – néhány apró, de annál hatásosabb trükkel mégis könnyen elérheted, hogy jobban tiszteljenek a társaid. Mutatjuk, hogyan.
Megmenteni. Odafigyelni. Segíteni. Ha folyton ezek a szavak járnak a fejünkben, amikor az ismerőseinkre gondolunk, elképzelhető, hogy kényszeres segítőként vagyunk jelen a kapcsolatainkban, pedig az ilyen hozzáállás mindkét fél szempontjából káros.
Mindennapi életünk során számtalan stresszforrással kell szembenéznünk. A világjárvány, a bizonytalanság, mindennapi pénzügyeink, a háború vagy családi problémáink mind-mind stressztényezőként befolyásolják életünket. Érdemes odafigyelni arra, hogy csillapítani tudjuk magunkban ezt a feszültséget – ha ez elmarad, mentális és fizikai egészségünket is kockára tesszük.
Mindenkivel előfordul, hogy túl későn jön rá olyan alapigazságokra, melyek ismeretében sokkal bölcsebben dönthetett volna, és jobban alakíthatta volna az életét, ezért utólag bánkódik a hibáján. Összegyűjtöttünk 8 rövid bölcsességet, amit a legtöbben szívesen elmondanának fiatalabb önmaguknak.
Arra az esetre, ha Erzsébet halála bekövetkezik, már kész haditerv van. A dokumentum a London Bridge nevet viseli, és szigorú protokollt követ majd.
A komfortzóna – mint a neve is mutatja – kifejezetten kellemes hely, ahol minden kedves, puha és biztonságos, és még a messze távolban sem leselkednek rád félelmetes dolgok. 5 indokot adunk, miért érdemes időnként mégis elhagynod ezt a kényelmes terepet, és kimerészkedned a baljós ismeretlenbe.
A Szondi-teszt egy személyiségteszt, melyet Szondi Lipót magyar pszichiáter hozott létre 1935-ben. Úgy vélte, hogy az emberek hajlamosak vonzalmat érezni a hozzájuk hasonló emberek iránt, és ezt vette alapul a tesztjéhez. Szondi tesztje egy sor emberről készült fejképből áll, amelyek közül a vizsgált személynek ki kell választania a két legvonzóbbat és a két legvisszataszítóbbat. Az egész viszont azért érdekes, mert a hátborzongató portréfotók mindegyikén pszichiátriai betegek láthatók.
