Összeraktad, lecsiszoltad, lefestetted, végre kész – és ha valaki megkérdezné, mennyit ér, valószínűleg jóval magasabb árat mondanál, mint amennyit egy idegen adna érte. A pszichológia ezt nevezi IKEA-hatásnak.
A tartós bizonytalanság nem motivál, hanem rontja a munkateljesítményt, csökkenti a koncentrációt, elbizonytalanítja a döntéseket, és észrevétlenül teszi kevésbé hatékonnyá még jól teljesítő munkavállalókat is. A jó hír az, hogy van megoldás.
A kutatások szerint a gyűjtögetés nem csupán a fogyasztói társadalom sajátossága, már az ősember sem kizárólag a megéléséhez szükséges dolgokat halmozta fel.
Első pillantásra a következő fejtörő egy ártatlan játéknak tűnik. A képen egy szobában két nő ül egymással szemben, közöttük pedig egy kisfiú játszik a padlón. A feladat az, hogy eldöntsd, melyik hölgy a gyermek édesanyja.
A szakértők sokáig azt gondolták, hogy a személyiségünk nem változik, és amilyennek születtünk, olyanok is maradunk. A legújabb pszichológiai kutatások azonban cáfolták ezt: egy friss kísérlet bebizonyította, hogy akár hat hét alatt is képesek vagyunk változtatni a belső tulajdonságainkon. Ehhez csak arra van szükség, hogy tudatosan eldöntsük, miben szeretnénk jobbak lenni.
Vasárnap a fű sem nő – tartja a közmondás. Ez az ökológiai tény azonban nemcsak a hét egy napjára igaz, hanem a tél egészére is. A mérsékelt éghajlati övben ez az év legalacsonyabb energiaszintű időszaka: rövidek a nappalok, kevés a természetes fény, az élővilág visszahúzódik, az anyagcsere-folyamatok lassulnak. Ehhez képest a modern ember az újévi fogadalmakkal már január elején maximális aktivitást vár el magától. Életmódváltás, önoptimalizálás, új szokások, nagy ívű célok.
Egy rövid beszélgetés a bolt pénztárosával, egy mosoly és pár mondat a szomszéddal vagy egy spontán megjegyzés egy idegennek a buszon – pszichológusok szerint ezek az apró kapcsolódások meglepően sokat tehetnek a lelki jóllétünkért.
Egy friss kutatás szerint az életkor torzíthatja a diagnózist és tévedésekhez vezethet.
A legtöbben azt gondoljuk, hogy annak a személynek leszünk szimpatikusabbak, akinek segítünk. A pszichológiai kutatások viszont meglepő irányt mutatnak. Gyakran épp azokat kedveljük jobban, akik tőlünk kérnek szívességet.
A toxikus partner olyan társ, aki következetesen leértékel, manipulál, vagy érzelmileg kihasznál, miközben látszólag törődés és szeretet apró jeleit mutatja. Egy ilyen kapcsolatban gyakran érezheted, hogy kevés vagy, a határaidat figyelmen kívül hagyják, és állandóan alkalmazkodnod kell, miközben a jó pillanatok illúziója tart benne a kapcsolatban.
Az első benyomás meghatározó, hiszen néhány másodperc alatt eldől, hogyan ítélnek meg minket mások. A pszichológusok szerint ekkor nemcsak a viselkedésünk, de a szavaink is komoly szerepet játszanak abban, mennyire látszunk szimpatikusnak, megbízhatónak vagy éppen elutasítónak.
Felnőttkorban nehezebb barátokat találni, hisz megszűnnek azok a természetes élethelyzetek, amelyekben korábban magától értetődően alakultak ki új kapcsolatok. Az időhiány, a mindennapi stressz és a digitális összehasonlítás pedig tovább nehezíti a helyzetet.
