A koronavírus-járvány életünk számos területére gyakorolt váratlanul komoly hatást: amiről két éve még egyikünk sem gondolt volna, hogy szükséges lehet, az ma már a legtöbbeknél folyamatosan készleten van. A pandémia megváltoztatta a szokásainkat, és vannak dolgok, amiket mindig tartunk otthon – ki tudja, mi jön még?
Az elmúlt nyarak nagy tanulsága, hogy útiterveink alakításában a járványügyi szempontoknak is nagy súlya van. Szerencsére, ahogyan pandémiában töltött időnk egyre hosszabb lesz, úgy nő tudásunk is arról, hogyan tudjuk a lehető legjobban kiküszöbölni azt, hogy a járvány teljesen átírja terveinket.
Teltházzal működik a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia. Idén a 2019-es, vagyis COVID előtti őszi időszakhoz viszonyítva 40 százalékkal emelkedett az esetek száma. A szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya az ötszörösére nőtt, de megduplázódott a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel jelentkezők száma is. A koronavírus pszichológiai hatásai a szakemberek szerint elsősorban a serdülőket sújtják, körükben nagyon sok az „önsértő”, aki saját magának okoz könnyebb, vagy akár komolyabb sérülést.
A pandémia jelentős hatást gyakorolt digitális világunkra is. Amikor hirtelen megváltoztak a körülményeink, hosszú időn keresztül sokan bezárkózva, az otthonunkból online módon végeztük el a munkánkat, a tanulást, a bevásárlást, és digitális lehetőségekkel oldottuk meg a kapcsolattartást, valamint a kikapcsolódást is.
Mint a népmesék, úgy terjedt szájról szájra a koronavírus első hullámában a tévhit, hogy az alkohol véd a koronavírustól, de néhol gyenge munkahelyi poénkodásokban is előkerült az ilyesmi. Az alkohol fertőtlenít – mondták, röhögtek még egy utolsó harsányat, és mindenki ment a maga dolgára. A tévhitet persze sikerült gyorsan ártalmatlanítani, és a béna poén is megkopott, amihez valószínűleg a napi két-háromszáz halott komor valósága is hozzájárult.
Logikusnak hangzik: érkezik a bébibumm, hiszen a karanténban a pároknak több ideje volt egymásra, amit jobb híján szexszel ütöttek el. Vagy épp válási hullámra számíthatunk, mert az összezártság miatt több a szakítás? Úgy tűnik, bármi igaz lehet, mert ahány pár, annyiféle reakció volt az új helyzetre. Például a kevesebb szex.
Az elhízás és az elhízással összefüggő betegségek már a járványt megelőzően is komoly közegészségügyi problémát jelentettek a legtöbb országban, ám a koronavírus megjelenése tovább rontott a helyzeten. Kutatások szerint mind a súlygyarapodás, mind a rendszertelen étkezés előfordulási gyakorisága megugrott a pandémia kirobbanása óta. Szóval ha rád is felszaladt jó pár kiló, tudd, hogy nem vagy egyedül. De mit lehet tenni? Hogyan érdemes elkezdeni változtatni, hogy biztosan sikerrel járj?
A minap egy férfi ismerősöm arról panaszkodott, hogy a társkereső oldalon, amelyre nemrég regisztrált, csak azért nem állnak szóba vele a nők, mert nem oltatta be magát. Ezek után eltöprengtem: Vajon vonzóbbá tesz a védőoltás? Lehetséges volna, hogy az oltás léte vagy nemléte már a társkeresési szokásainkat is befolyásolja? Elképzelhető, hogy eljön az idő, amikortól a védettségi igazolványok közvetetten a kirekesztés eszközeivé válnak?
A Covid-19-járványt megjelenése óta több fórumon és sokan (laikusok, orvosok, a történelem jó ismerői) hasonlítják össze az 1918–1919-es spanyolnátha-pandémiával. Nem véletlenül. Szerencsére nem gyakoriak a milliók életét követelő és az egész bolygóra kiterjedő világjárványok, így adja magát, hogy a jelenlegit a legutóbbi hasonlóan terjedő és részben azonos tünetekkel járó járvánnyal hasonlítsuk össze.
December közepén gyanútlanul elmentünk a partneremmel egy bútoráruházba. Hiába közelgett a karácsony, valamiért nem gondoltuk át, mennyien lesznek majd. Egyszerűen csak új tányérokra volt szükségünk (hogy miért, az egy másik történet), így hát hirtelen ötlettől vezérelve elindultunk. Amikor a kirakatszobák kacskaringós útvonalai után kiértünk a piactérre, akkor döbbentünk csak rá igazán, milyen nagy a tömeg. A zsúfoltság ritkán kellemes, de most, járvány idején olyan zsigeri diszkomfort érzetet okozott bennem, mint soha azelőtt.
Hogyan fogadtassuk el az emberekkel a Covid-19 elleni védőoltást? Mit kezdjük munkavállalók millióinak kiégésével? Hogyan tudjuk a távoktatás segítségével hatékonyan felkészíteni a gyerekeket a 21. századi élet kihívásaira? Széles körű az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a világ legégetőbb kérdései közül sokra a pszichológia fogja megadni a választ. A szakma előtt álló feladatokat nemrég kiadott trendjelentésében összegezte az Amerikai Pszichológiai Társaság.
Tóth Zsuzsannát, az A Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatóját is megkérdeztük arról, hogy szerinte milyen leckéket tantíhat nekünk egy globális válság az életről.
