osztrák-magyar monarchia - Dívány

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Stephanie Richter, a kém magyarnak vallotta magát, ám mégsem volt köze az országhoz.

Ferenc József anyja tényleg a gonosz anyós mintapéldánya lenne, ahogy annak idején a Sissi-trilógia ábrázolta a filmvásznon? Valóban magyargyűlölő és hataloméhes volt? Igaz, hogy bábként irányította a fiát? Az első regény, amelynek ő a főszereplője, ezeknek a kérdéseknek járt utána, és egy sokkal árnyaltabb kép bemutatására törekedett. Az alábbiakban mi is kivesézzük a személyével kapcsolatos kliséket, és megpróbáljuk ezáltal megválaszolni, ki is lehetett az igazi Wittelsbach Zsófia.

Sisi haja a mai napig legendás, nemcsak hossza, de a bonyolult fonatok okán is. Ahhoz, hogy elkészülhessen, naponta több órát kellett egy helyben ülnie, miközben görög nyelvleckéket vett. Fodrászára egy színházban talált rá a császárné.

Június 12-én a bécsi Dorotheum aukciósházban tartott árverezés során különböző uralkodóházak tagjainak személyes tárgyait adták el. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja, Ferenc József tábornagyi atillája volt.

Sisi tragikus életét, talán nem túlzás állítani, de minden magyar ismeri. A királyné négy gyermeket szült, egyet gyermekként, egyet már felnőttként veszített el, de a többieknek sem tudott olyan anyja lenni, amilyen szeretett volna.

A versailles-i kastélykertben két, Trianon nevet viselő palota is található, melyeket méretük alapján különböztetnek meg nevükben. A kettő közül a Nagy-Trianon az, melyben Magyarország történelmének egy jelentős darabkáját is írták. De más országok számára fontos dokumentumokat is szignóztak itt.

Már azt is kevesen tudják, hogy Magyarország rendelkezett gyarmatokkal, de az valószínűleg még kevésbé ismert, hogy az egyik ilyen terület nagypolitikai szerepet játszott egykor.

Strassnoff Ignác, a szélhámosok fejedelmének kalandos életéről – melynek majdnem felét börtönben töltötte – egykor legendákat meséltek a budapesti kávéházakban: a zseniális magyar csaló beutazta Európát, gazdag üzletembereket és egyházi méltóságokat vert át, egy alkalommal pedig még a Vérmezőt is eladta.

34 éven át volt Erzsébet királyné legjobb barátja és legközelebbi bizalmasa – hivatalosan felolvasónője – a kecskeméti születésű, magyar köznemesi családból származó Ferenczy Ida, aki Sissi tragikus halálát követően a királyné emlékének ápolását tűzte ki életcéljának.

Sok családnak van fekete báránya, ezalól a legpatinásabb uralkodódinasztiák sem kivételek: a Habsburg-ház botrányhőse Ferenc József császár legifjabb öccse, Lajos Viktor főherceg volt, aki nyílt titokként kezelt homoszexualitásával és kicsapongó életvitelével nem kívánt személlyé lett a szigorú katolikus erkölcsökre esküdő osztrák uralkodófamília körében. A főherceg akár Mexikó császára is lehetett volna, ő azonban visszautasította az ehhez vezető házassági ajánlatot.

Az apró Liechtenstein királyság fővárosa, Vaduz nem várt figyelem középpontjába került 1892 augusztusában: itt vívták a történelem első teljesen emancipált női párbaját, melyen a felek – egyikük az Ördöglovas, Sándor Móric lánya – félmeztelenül rontottak egymásnak tőrükkel. Az összecsapásra okot adó vita virágok elrendezése körül robbant ki.