orvos 20 - Dívány

„Úgy éreztem magam, mint egy rab, egy szám vagy egy tárgy, ami egyáltalán nem számít” – emlékszik vissza az egyik kiemelt vidéki kórházban átélt riasztó élményére egy középkorú nő, aki koronavírus-gyanú miatt töltött 5 napot karanténban a közelmúltban. Bár mindkét tesztje negatív lett, úgy érzi, traumatizálta az a személytelen bánásmód, ahogyan a kórházi dolgozók többsége viszonyult hozzá. Milyen rendszerszintű problémákra világít rá az általa megosztott történet, és meddig korlátozhatják a járványügyi intézkedések az egyén szabadságát és a betegjogokat? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

A viktoriánus kor egyik legszörnyűbb orvosi rémtettét követte el egy nőgyógyász, aki úgy gondolta, a nők nemi szervének megcsonkításával képes kigyógyítani őket a hisztériából és más lelki nyavalyákból.

Ha mást nem, a hippokratészi esküt mindenki ismeri: az orvosok enélkül nem gyakorolhatják hivatásukat. De ki volt Hippokratész, hogy még ennyi idő múltán is hozzá igazodunk? És miért nem ismerjük az ő magyar megfelelőjét, Pápai Páriz Ferencet?

Milyen a székleted mostanában? Szexuálisan aktív vagy? Mennyit dohányzol? Milyen rendszerességgel fogyasztasz alkoholt? Amikor az orvosunkkal konzultálunk, könnyen ilyen és ehhez hasonló kérdésekre terelődhet a szó. Ül velünk szemben a fehér köpenyében, és még ha alapvetően meg is bízunk benne, nagy lehet a csábítás, hogy a valóságosnál jobb színben tüntessük fel magunkat. Ha azonban kozmetikázva válaszolunk a kérdéseire, a saját gyógyulásunkat veszélyeztetjük.

A sikeres gyógykezelés és az ideális orvos-páciens kapcsolat egyik titka, hogy a megfelelő kérdéseket tesszük fel az orvosnak.

Nemcsak sokat jelent a betegeknek a családtagjaiktól, illetve a hivatásos ápolóktól kapott folyamatos odafigyelés és segítség, hanem mérhető pozitív hatása is van az egészségükre – derül ki egy nemrég publikált kutatásból.

Aki hozott már világra gyereket, pontosan tudja, mi az az Apgar-teszt: Az újszülött csecsemőn elvégzett vizsgálat, amelynek segítségével képet kaphatunk a kis jövevény egészségi állapotáról. Az doktornőről viszont, aki az egészet kitalálta, és ezzel szó szerint életeket mentett, méltánytalanul kevesen hallottak.

Sokan idősebb korban is aktív szexuális életet élnek, de orvosuknak nem mernek beszélni az ezzel kapcsolatos panaszaikról – holott a problémák gyakran összefüggenek általános egészségi állapotunkkal.

Iskolákat neveztek el róla, szobrok őrzik emlékét, életéről Kertész Erzsébet írt könyvet, és a budapesti Turay Ida Színház Doktornők című színdarabja is róla szól. Megérdemli a tiszteletet, mert mindent megtett azért, hogy gyógyíthasson egy olyan korban, amikor hatalmas erők próbálták visszaszorítani a tűzhely mellé.

Ezek a mérgező növények a kertben is előfordulhatnak, fontos ismerni őket. Ha pedig mérgezés tüneteit észleli, vagy akár csak annak gyanúja s felmerül, forduljon azonnal orvoshoz.

Egy betegség diagnosztizálása számos információ feldolgozását és a köztük lévő logikai összefüggések felállítását igényli, melyeket a számítógépes intelligencia hatékonyabban képes elvégezni, mint az emberi elme. Egy új orvosi program tesztje legalábbis ezt bizonyítja.

Nehéz eldönteni, hogy ki az igazán fontos egy szülésnél, amikor a váratlantól való félelem miatt, túlzott elővigyázatosságból inkább mesterségesen sürgetik a folyamatot, ahelyett, hogy engednék a maga ütemében zajlani a dolgokat. Ideje lenne leszámolni az évtizedes gyakorlatokkal, hogy a szülés valóban egy csodálatos emlék, és ne trauma legyen az anya számára.