Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ezek a mérgező növények a kertben is előfordulhatnak, fontos ismerni őket. Ha pedig mérgezés tüneteit észleli, vagy akár csak annak gyanúja s felmerül, forduljon azonnal orvoshoz.
A növények élet-halál urai. Kivált, ha a gyerek megeszi őket. Összeszedtük, mire kell vigyázni otthon és a szabadban.
A tavaszi-nyári időszakban remélhetőleg nagyon sokat leszünk a szabadban, friss levegőn: kertben, parkban, vízparton, erdőn-mezőn. A kisgyerekek ösztönösen vonzódnak a virágokhoz és a növényekhez, szeretik letépkedni, gyűjtögetni, szagolgatni, netán szájukba venni ezeket. Ezért nem árt, ha a szülők ismerik azokat a növényeket, amitől távol kell tartani az érdeklődő csemetéket, hiszen mérgezőek.
Fontos a megelőzés:
- Felnőttként ismerjük meg a környezetünkben élő veszélyes növényeket
- Minél előbb tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy semmi estre se vegyenek a szájukba semmilyen bogyót, virágot, növényt
- A nagyobbaknak megmutathatjuk a konkrét veszélyt jelentő növényeket, akár egy direkt erre a célra szervezett kirándulás keretében is (pl. arborétumban)
- Ha észrevesszük, hogy valamilyen ismeretlen növényt, bogyót, magot evett meg a gyermek, azonnal gyűjtsük össze a maradékot, hogy át tudjuk adni az orvosnak, aki így tudni fogja az ellenszerét.
A mérgező növények többnyire csak nagy mennyiségben jelentenek veszélyt az egészségre, és már szaguk, netán ízük is eltántoríthatja a felfedezőt. A gyerekek esetében viszont ezekkel fokozottan kell vigyázni, hiszen rájuk a kisebb mennyiségek is veszélyesek lehetnek. A legveszélyesebbek a színes bogyók és az illatos virágok lehetnek, fontos tehát idejekorán megtanítani a gyereket arra, hogy kerülje ezeket.
A teljesség igénye nélkül néhány veszélyes szabadban, kertben található növényt mutatunk be. Évente a 0-22 éves korosztály körében kb. 400 fiatal hal meg növény- és gombamérgezés miatt – úgyhogy vegyük komolyan.
Gyöngyvirág (Convallaria majalis)
Kedves, ámde minden részében nagyon mérgező virág. Nyirkos, árnyas helyeken, ligetekben, erdőkben, de gyakran a kertben is tömegesen fordul elő. Nagy, ovális levelei a medvehagymára hasonlítanak, a lényeges látható különbség a virágukban van, de mivel egy időben teremnek, áprilisban vigyázzunk a medvehagyma szedésével! A gyöngyvirág április végétől június elejéig virágzik, a nagy levelek között kis fehér harangocskák alkotják virágzatát, ebből fejlődnek nyár végére piros bogyócskák termés gyanánt, amiket a gyerekek szeretnek többnyire leszedegetni.
Nagy mennyiség elfogyasztásakor jelentkezik a lassú szívverés, hasfájás, hasmenés, és a WebBeteg.hu leírása szerint nem urban legend az a történet sem, amelyben a gyöngyvirág vizét itta ki a vázából egy kisgyerek, és meghalt.
Leander (Nerium oleander)
A mediterrán országokban szabadon élő cserje, fácska nálunk is elterjedt dísznövény. Virágai változatosak, a fehértől a barackon át a sötét pirosig előfordul. Levele hosszúkás, hegyes, kemény. A növény minden része mérgező. Vigyázzunk, például akkor, ha hajtásokat vágunk le belőle, mert a mérgezés egy kis seben át is bejuthat a véráramba, és ne engedjük azt se, hogy a gyerekek letépjék levelét, szép virágait. A méreg a szívre hat, tünetei a fejfájás, a hányinger és a szívritmuszavar.
Alpesi vagy havasi sisakvirág (Aconitum napellus)
A boglárkafélék családjába tartozik. Hegyvidéken, főként patakok mentén fordul elő az akár embernagyságúra növő kékes-lilás virágú növény. Főleg a gyerekekre veszélyes, akik szeretik gyűjteni, letépkedni a virágokat. Az egész növény mérgező, legfőképpen a hajtásai. Olyan erős a mérge, hogy a bőrrel érintkezve is képes már hólyagokat előidézni. A mérgezés tünetei azonnal, a fogyasztás, érintkezés után lépnek fel. Láz, görcsök, hányás, hasmenés a tünetei, de súlyos esetben akár a szív- és a légzésleállást is okozhat.
Angyaltrombita (Brugmansia)
Elég gyakori szépséges dísznövény, burgonyaféle. Nálunk általában dézsában tartják, mert nem bírja a fagyokat, nem tud a szabadban áttelelni. Kb. másfél méter magasra növő fácska, melynek a leggyakrabban nagy, fehér és sárgás tölcsérei jellegzetesen csüngnek lefelé. A növény minden része mérgező. Kitágult pupillák, szapora szívverés, bőrpír az arcon, hallucináció a főbb tünetei.
Közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides)
Kb. 5-7 méter magasra növő cserje, fa. Vadon él. Neve ellenére nem azonos a kertben, parkokban gyakori aranyesővel. A virága 1-2 cm-es apró virágokból álló fürt, amely 10-20 cm-es, s lefelé lóg. Áprilisban-májusban virágzik, a magja mérgező. Gyereknél már 3-4 szem mag veszélyes lehet. A tünetek (hányinger, hányás, hasmenés, égető érzés a torokban, szomjúság) lenyelés után egy órán belül jelentkeznek.
Szagos boróka (Juniperus sabina)
Ciprusféle, örökzöld bokor, kúszó cserje. Kertekben, parkokban fordul elő. Általában kb. 1-
2 méter magasan terül el. Ágai vízszintesen állnak, levelei nem tűlevelek, hanem inkább a tujáéhoz hasonlóak. Levelei megdörzsölve büdösek és mérgezőek. A levelek és a bogyóinak elfogyasztása gyulladást okoz az emésztőrendszerben, s hányás (akár vér) a gyakori tünet. Vese- és légzésproblémákat, sőt akár halált is okozhat.
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Kellemetlen szagú burgonyaféle, igazából gyomnövény. 30-100 cm magasra nő. Levelei nagyok, öblösen tagozottak, virága tölcsérszerű, akárcsak a trombitavirágé. A magjai kis buzogányszerű tokban fejlődnek. Hallucinogén tulajdonsága miatt általában kalandvágyó fiatalok próbálják ki főzetét, de sok esetben kórházban kötnek ki. A kellemetlen, a szervezetet eluraló tünetet ijesztőek, mintsem megismételésre ösztönzőek. A hallucinogén és a halálos adag között alig lehet különbség. Egyik szerzőnk egy barátja így kommentálta fiatalkori botlását: „A maszlag egy tróger trip. Egyszer toltuk csak, akkor 400 szem magot is felcsipegettem. Nem kellett volna, mert mondták utána, hogy ennyit nem mindenki él túl. Én három napig egy huzamban kommentáltam a Viva tévét, egy olyan dobozon, aminek nem volt képcsöve. A következő két hét alatt lassan sikerült bebútolnom, de azért rendesen odarakott az út. Valahogy rosszabbul működik a fejem azóta.”
Az éjszaka nyíló növény minden része alkaloidokat tartalmaz. A gyerekek kifejezetten érzékenyek lehetnek az egyik összetevőre, az atropinra: a mérgezés szinte mindig halálos kimenetelű. A datura Indiában kedvelt eszköze az ön- és szerelmi gyilkosságoknak.
Magyal (Ilex aquifolium L.)
Szúrós levelei, piros bogyói vannak. Általában sövények, kerítések mentén találkozunk vele, de önálló cserjeként is előfordul. Karácsonykor kedvelt díszítő elem, de jó tudni, hogy pirosan izzó bogyóiból akár 20-30 szem elfogyasztása előidézheti a mérgezés tüneteit. Hasfájást, hasmenést, eszméletvesztést okozhat.
Nadragulya (Atropa belladonna)
Vadon élő lágyszárú, mely sokszor kis cserjévé nő. Belladonna népi és latin neve onnan ered, hogy kis mennyiségben pupillatágító hatású, s ezt a középkori nők szépségük fokozására használták. Fél-, egy méter magasra nő, tojás alakú levelei kb. 15 cm-esek. Virágai harang alakúak, levélhónaljban nőnek. Színük barnás-lilás, belül sárgászöld. Fekete bogyói veszélyes mérgek, 3-4 szem elfogyasztása kisgyermekeknél halált is okozhat. A mérgezés legfőbb tünete a zavartság, félrebeszélés, hallucináció, magas pulzus- és légzésszám, bőrpír, szomjúságérzet.
Tiszafa (Taxus baccata)
Cserje, vagy akár 10-20 méter magasra megnövő tűlevelű fa. Lassan nő, de nagyon sokáig elél, akár 1000-2000 évig is, talán épp azért, mert a fénak gyakorlatilag minden része rendkívül mérgező. Sötétzöld színű tüskéi a lovaknak már néhány gramm mennyiségben halált jelentenek, de persze az emberre ugyanígy veszélyes. Bogyói, melyeket ősszel láthatunk, pirosak, szintén mérgezőek (kivéve a madarak által kedvelt magköpeny, rájuk valahogy úgy látszik nem hat a méreg).
Ahogyan nem hat Netuddkire sem, a Harry Potter-regényekből ismert Voldemort Nagyúrnak szintén tiszafa pálcája volt, és bár állítólag sok XIV. századi angol íjkészítő belehalt a tiszafa-mérgezésbe, mert munkájuk során túl gyakran érintkeztek a fával (ami a középkori íjak fontos alapanyaga volt), Voldemort mérgezéséről nincs tudomásunk.
Veszélyes, gyakran előforduló növény még a fentieken felül a lila akác, a lonc, az iszalag (clematis), a hóbogyó, a kecskerágó, a kutyatej, a mikulásvirág, a ricinus, a nárcisz, a fagyöngy, a
vadgesztenye és a bürök.
Mérgezés gyanúja esetén
A bőrre került maró hatású szereket minél hamarabb bő, szappanos vízzel le kell mosni.
Ha a gyermek nagy valószínűséggel evett is a növényből, hívjunk mentőt, majd érdemes minél hamarabb meghánytatni.
Gyermekeket kétéves kor alatt ne hánytassuk, mert nagy a veszélye a hányadék tüdőbe jutásának. Kortól függően 2-3 dl meleg sós (gyermekeknél sómentes) vizet kell inni, majd ujjunkkal ingerelni a garat falát, amíg a hányás el nem kezdődik. A gyerekek ráharaphatnak ujjunkra, ezért egy vászonkendővel érdemes azt körbetekerni, illetve a hányadék belélegzésének elkerülése érdekében a gyermek törzsét előrehajtani. Amíg a gyomortartalom nem tiszta, a hánytatást 2-3 alkalommal is meg lehet ismételni.
Orvoshoz!
Ha a szülő észreveszi, hogy a gyermeke valamilyen növényből evett, fontos, hogy az első teendők elvégzése után mihamarabb orvoshoz vigye. Súlyos esetben mielőbb hívjon mentőt, vagy ha nem olyan nagy a baj, előbb hánytassa meg, majd utána vigye orvoshoz.
Mutassa meg orvosának a mérgezést okozó növény megmaradt részét is, hiszen ez nagy segítség lehet számára a diagnózis felállításához és a megfelelő kezelés kiválasztásához!
A gyanús növényt elfogyasztott gyermeknél - ha a hánytatás sikertelen - gyomormosást végeznek, súlyos esetben pedig gyógyszeres kezelés is szükségessé válhat. A gyomortartalom teljes kiürülése után bőséges folyadékfogyasztás szükséges, hogy segítse a méreganyag kiürülését a szervezetből. Az aktív szén adásával a maradék mérgező anyag szervezetbe történő felszívódását csökkentik, mivel a szén megköti a méreganyagot és elősegíti annak kiürülését. Rendszerint infúzió és vízhajtó adására is sor kerül.
(Forrás: Webbeteg.hu)
