A Nobel-díjas Karikó Katalin nem csak a tudományos életben alkotott maradandót. Anyaként kétszeres olimpiai aranyérmes gyermeket nevelt fel.
Minden idők egyik legnagyobb atlétája, Jesse Owens négy aranyérmet szerzett az 1936-os berlini olimpián, és megmutatta, mennyire gyenge lábakon állnak (szó szerint) a nácik „árja felsőbbrendűségről” vallott nézetei. Miközben Európában hősként ünnepelték a színes bőrű futót, saját hazájában, az Egyesült Államokban állandó megkülönböztetésben volt része, még az amerikai elnök sem volt hajlandó fogadni bőrszíne miatt.
Ben Bril, a legfiatalabb ökölvívó olimpikon 1912-ben született. Mire elérte a harmincas éveit, életét megváltoztatta az invázió, az erőszak és az antiszemitizmus. Akármilyen fényesen is indult a pályája, utána csoda, hogy egyáltalán életben maradt.
A zongoraművésznek tanuló Elek Ilona az addig férfisportnak tartott vívásban szerezte meg első magyar nőként az aranyérmet az 1936-os berlini olimpián.
Kisebb botrányt okozott, amikor az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a náci diktátor arcára – a kínos incidenst fotó- és filmfelvétel is megörökítette, de vajon ki lehetett a rejtélyes hölgy, és miért akarta mindenáron megcsókolni Hitlert?
Egy hónappal az 1956-os forradalom vérbe fojtása után a magyarok és a szovjetek ismét farkasszemet néztek egymással, a budapesti utcák helyett ezúttal a világ túlsó felén, Ausztráliában, a medencében. A melbourne-i olimpia vízilabda-elődöntője a sportág történetének legvéresebb összecsapásává fajult, a medencéből elsétáló, vérző fejű Zádor Ervinről készült fotó pedig bejárta a világsajtót.
Bár idén nincs olimpia, a nemrég véget ért vizes világbajnokság is előhozta belőlünk a szurkolást. Persze, tudjuk, az olimpia az más, sportolónak és szurkolónak is. Magyarország már a legelső, 1896-os olimpián is képviseltette magát, ahol Hajós Alfréd meg is szerezte hazánknak az első két aranyérmet úszás sportágban. Bajnokokról szól kvízünk: te ismered őket?
Hosszú Katinkának rémálmai vannak arról, hogy pakol, és nem találja, amit kell – többek között ez derült ki a Katinka című filmből, amit május 12-étől játszanak a hazai mozikban. A háromszoros olimpiai bajnok úszónő pályafutását bemutató filmből fény derült arra, mitől volt különleges a kapcsolata volt férjével és edzőjével, Shane Tusuppal, valamint hogy ma már egyre többet gondol a családalapításra, és el tudja képzelni az életét úszás nélkül.
Napjainkban is rendkívül megosztó kérdés, mennyire elfogadott a sportolók részéről a nyílt politikai véleménynyilvánítás a versenyek során – a téma azonban nem új keletű, sőt, a leghíresebb/hírhedtebb hasonló esetre az 1968-as mexikóvárosi olimpián került sor, amikor két afroamerikai futó a feketék jogaiért tüntetve levegőbe emelt, ökölbe szorított kézzel vette át az érmet. Az esetről készült fotó bejárta a világsajtót, de pontosan mi is történt a dobogón?
A sportban az egyik legfőbb motiváció a sikerélmény, melynek megélése egyértelműen a teljesítményben és annak fokozásában mérhető. De nem elég pusztán az izmokra összpontosítani, a kognitív képességek, a memória, az emlékezet, a reakcióidő, a figyelem, az összpontosítás és a flexibilitás mind-mind kellenek az aranyéremhez.
Bár a pekingi téli olimpia már lezárult, nehéz elfelejteni az orosz műkorcsolyázóval, Kamila Valijevával történteket: gyermekbántalmazás az, ami sport közben őt érte.
Nők és a sport: kapcsolatuk nem volt mindig ilyen egyértelmű, hiszen hosszú évszázadokon át csupán a nemük miatt nem vehettek részt egyetlen olimpián sem. Aztán elkezdtek történelmet írni, élükön Hélène de Pourtalès grófnővel.
