Olyan mértéket ölt Magyarországon és egész Európában a társadalom elöregedése, hogy elengedhetetlenné vált a nyugdíjrendszer átalakítása – különben kérdéses, hogy a ma dolgozók mire számíthatnak öregkorukban.
Egy törvénymódosítás hatására megváltozott, hogy milyen iratok szükségesek a nyugellátások megállapításához. Egy új irat is bekerült a korábbiak közé: a foglalkoztatási igazolás.
Megállíthatatlanul emelkedik az idős munkavállalók száma Magyarországon: csaknem kétszer annyi 65 évnél idősebb dolgozik most, mint 2018-ban.
A kereset mellett a szolgálati időnek is komoly szerepe van abban, hogy mikor és mennyi nyugdíjat kaphatsz, bizonyos feltételek mellett ugyanakkor pótolható is a hiányzó szolgálati idő megállapodás kötésével.
Bár nagyrészt az 1988 után szerzett jövedelem adja a későbbi öregségi nyugdíjjárulék alapját, akadnak kivételek. Ezeket gyűjtöttük össze.
Az országos adatok szerint idén év elején 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kaptak, de volt, akinek 120 ezer forintnál is kevesebb járt.
Drasztikus elöregedést mutatnak a demográfiai adatok: izgulhatnak a harmincasok a nyugdíjuk miatt.
Óriási eltérések vannak a nyugdíjak között az országban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint: százezres különbséget találunk a legmagasabb és a legalacsonyabb nyugdíj közt.
A házasságban élők nemcsak saját jogon, de elhunyt házastársuk jogán is nyugdíjra jogosultak. Az özvegyi nyugdíjak feltételrendszere ugyanakkor meglehetősen komplikált.
Akár kétszámjegyű pluszt is elkönyvelhettek már azok a nyugdíjpénztári tagok, akik az elmúlt hónapokban a kockázatosabb befektetések mellett döntöttek.
Azok az idősek, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a 120 ezer forintot, jogosultak lehetnek az ellátás méltányosságból történő emelésére.
Noha nagyjából hasonló korban kezdik meg nyugdíjas éveiket a magyarok, mint az unió többi polgára, átlagosan négy évvel kevesebb időt töltenek el nyugdíjasként. A szakértő szerint az okok az életmódunkban keresendők.
