Sokan nem tudják, hogy több nyugdíjat kaphatnak, ha ezeknek a feltételeknek megfelelnek

Olvasási idő kb. 1 perc

Azok az idősek, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a 120 ezer forintot, jogosultak lehetnek az ellátás méltányosságból történő emelésére.

A Pénzcentrum beszámolója szerint azok részesülhetnek a 3-8 ezer forint közötti emelésben, akik:

  • nyugellátásban részesülnek, és az öregségi nyugdíjkorhatárnál idősebbek;
  • megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjasok;
  • özvegyi nyugdíjasok, ha fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodnak;
  • árvaellátásban részesülő személyek.

Az emelés azoknak járhat, akiknek nyugdíja és más rendszeres pénzjuttatása összesen nem haladja meg a 120 ezer forintot – derül ki a Magyar Államkincstár tájékoztatásából. Az összeghatár egészen 2023-ig 90 ezer forint volt. Az igényléshez a „Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez” elnevezésű űrlapot kell beadni.

Azok jogosultak az emelésre, akiknek nagyon alacsony a nyugdíjuk
Fotó: svetikd / Getty Images Hungary

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban 423 ezer ember kapott 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjat, egy évvel korábban, 2022-ben ez a szám még 806 ezer volt.

Az emelésben nem részesülhet az, akinél a nyugdíj megállapítása (vagy a méltányossági nyugdíjemelés) óta még nem telt el 3 év. Azok sem kaphatnak pluszpénzt, akik bentlakásos intézményben vagy javítóintézetben élnek, akik otthont nyújtó ellátásban részesülnek, illetve azok, akik előzetes letartóztatásban vannak, vagy szabadságvesztésüket töltik.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?