Ha Napóleon nevét hallod, biztosan nem íróként gondolsz rá: pedig nem is olyan régen kiderült róla, hogy egy romantikus történet szerzője is volt egyben.
Párizs már Napóleon idejében is a divat fővárosa és az európai ízlést diktáló influenszerváros volt. Bonaparte Napóleon pedig, ahogy szinte mindenbe, úgy a divatirányzatokba is imádott beleavatkozni. Saját jellegzetes megjelenését, ikonikus outfitjét főként császárian kusza frizurájának köszönhette. Ki gondolta akkor, hogy a jeles hajzatot az utókor nukleáris reaktorban vizsgálja majd, és vagyonokért árverezik el szálait is.
Királynak, császárnak, cárnak és egyáltalán: uralkodónak lenni nem könnyű. Emberek, országok, sokszor földrészek sorsa függ a döntéseiktől, pedig ők is csak olyan emberek, mint akárki közülünk. Vagy mégsem? Mindenesetre eltitkolni semmit nem tudtak sem a kortársaik, sem az utókor elől, a legfurcsább mániáikat sem. Persze volt, aki nem is akarta.
Az őrült elme mögött legtöbbször zseni rejlik: a porosz hadvezér, aki legyőzte a legyőzhetetlennek hitt Napóleont, teljességgel igazolja ezt a megállapítást.
Egy vonzó férfi magas, jó kiállású – tartja a közvélekedés, ezt tekintjük etalonnak. De mit tehet valaki akkor, ha akkora, mint egy átlagos nő, esetleg még náluk is alacsonyabb? Állandóan a kabátjában tartott kézzel leigázza Európát?
Az úszás manapság kedvelt időtöltésnek számít, az emberi faj pedig alapvetően remek úszási képességekkel rendelkezik. A középkori Európában mégis ritkaságszámba ment, ha valaki vízi jártassággal rendelkezett.
Bonaparte Napóleon majdnem húsz éven át harcolt a római Szentszékkel, közben két pápát is elraboltatott, és kétszer is megszállta a pápai államot.
Szorongásai és más lelki bajai vezethettek a világtörténelem egyik legnagyobb hódítójának sikereihez, de végső soron bukásához is.
