A napelemes energiatermelés ma nemcsak az egyik legkörnyezetkímélőbb, de egyben az egyik legolcsóbb áramforma is, ezért érdemes megragadni minden adódó alkalmat és helyet kiaknázására. A franciák ebben igyekeznek élen járni.
A mai harmincasok-negyvenesek jó eséllyel emlékeznek az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozásra. Cikkünkben a 26 évvel ezelőtti eseményeket idézzük fel, személyes beszámolók alapján.
Június 22. a második legrövidebb nap a történelem során: a Föld ugyanis gyorsabban mozog a pályáján, mint általában.
Bár kulinárisan zöldségként kezeljük, botanikai szempontból a paradicsom gyümölcs. Érdemes mindig tartani belőle otthon, különösen nyáron, mikor úgyis szezonja van. Nemcsak a saláták és szószok királynője lehet, de a legforróbb napsütésben a bőrvédelemben is segíthet.
Naprendszerünk központi csillagáról ugyan már sokat tudunk, de továbbra is számos rejtély övezi ezt az egész Földünknek energiát adó, forró gázgömböt. Nemrég azonban olyan videót tettek közzé róla, amely soha nem látott módon mutatja meg az égitestet.
Mint kedvenc témát, előszeretettel boncolgatjuk saját kipusztulásunk lehetséges kimeneteleit. Rengetegszer jósolták már meg, hogy mikor is jöhet az a bizonyos világvége, most azonban maga a NASA számolt utána egy japán egyetemmel közösen, hogy melyik évben számíthatunk rá.
Hosszú hetekig is tarthatna egy nap, ha a Merkúron ébrednél, de ha a Jupiteren érne a reggel, harmadannyi időd lenne, mint itt, a Földön. A Naprendszerben található bolygók forgási ideje elképesztő változatosságot mutat, amelyet jól szemléltet egy érdekes videó is.
Világszerte beigazolódott, hogy a legtöbben a pénteki műtétekbe halnak bele a betegek. Akit a hét utolsó munkanapján operálnak, nagyobb a valószínűsége rá, hogy nem éli túl a beavatkozást.
A tudósok lemodellezték, hogy milyen hangja lenne a Napnak, ha hallanánk. Egészen izgalmas zenét komponálna nekünk az égitest.
A Covid-19 járvány tapasztalatait felhasználva magyar, japán és amerikai kutatók most azon dolgoznak, hogy egy újonnan felbukkanó vírus esetén száz napon belül készülhessen oltóanyag.
Majdnem 200 évvel ezelőtt a Nap furcsa színt váltott, ami miatt két évnyi borzasztóan hűvös időjárás köszöntött az egész világra. A tudósok ezt a különös jelenséget egy vulkánkitörésnek tulajdonították, ám egészen mostanáig nem tudták meghatározni, melyik hegység lehet a felelős a változásért. Most azonban erre is fény derült.
A mágneses mezőre is ható fémpor halmozódik fel az elégő műholdak miatt Földünk atmoszférájában: ha a magnetoszféra működése felborul, nem lesz, ami megvédhetne bennünket a napszéltől.
