A willendorfi vénuszként ismert szobrocska és a hasonló, telt nőalakokat formázó alkotások a kőkorszaki művészet legjelentősebb emlékeiként maradtak az utókorra – lehetséges azonban, hogy teljesen félreértelmeztük a történelem előtti művészek szándékait, sőt, a nemüket is eltévesztettük.
A 20. század leghíresebb – vagyis inkább leghírhedtebb – képhamisítója, a magyar születésű Elmyr de Hory több mint ezer festményt adott el, számos képe máig gyanútlan műgyűjtők és múzeumok falát díszíti. A zseniális csalónak még Picassót is sikerült becsapnia, miközben igazi nagyvilági életet élt, hollywoodi sztárokkal barátkozott.
Heves szívverés, zavarodottság, ájulás és hallucináció – ezeket a tüneteket produkálhatja az, akinek Stendhal-szindrómával van dolga. Persze ehhez szüksége van egy képtárnyi műalkotásra is.
Az ókori filozófustól a kortárs színészig sok-sok híresség neve feltűnik a válaszlehetőségek között. Kitalálod, hogy kitől származnak az idézett mondatok?
Titokzatos telefonok az éjszaka közepén, személytelen szállodaszobák, földrészeken átívelő nyomozás, tárgyalások különböző bűnözőkkel: így fest az igazi műkincsvadász, Arthur Brand munkája dióhéjban.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Auguste Rodin.
Vannak, akik számára a világ legismertebb festményei elsősorban bakancslistás célpontok: Firenzébe utazva a Vénusz születését, Amszterdamban Van Gogh munkáit kell csekkolni. Pipa! Mások ugyanakkor órákat elbámészkodnak egy-egy teremben, vagy művészeti albumot lapozgatnak, hogy a legapróbb részleteket is felfedezzék a képeken.
Mielőtt Joan DelFattore, a Delaware Egyetem nyugalomba vonult professzora a szinglik egészségügyi gondozásáról kezdett volna írni, angol irodalmat tanított. Egészen új nézőpontból mutatja meg az egyik leghíresebb opera mai szemmel szinte beteges nőábrázolását.
Tóth Sára abban hisz, hogy a tánc mindenkié: nincs korhoz, nemhez vagy egészségi állapothoz kötve. Minden élethelyzetben és korban meg lehet találni a kapaszkodókat, a játékot, az örömet, a művészi élményt.
Ingerektől terhelt világunkban egyre népszerűbb a minimalizmus és a KonMari-módszer. A követők esküsznek rá, hogy az életük sokkal nyugodtabbá vált, amióta megszabadultak a felesleges tárgyaiktól. Vajon mi a helyzet azokkal, akiknél nem hiányos puzzle-k és sosem használt nyelvkönyvek halmozódtak fel, hanem felbecsülhetetlen értékű festmények, szobrok és letűnt korok tárgyi emlékei? Mi a helyzet a múzeumokkal?
Ha tél és hideg, akkor jégszobrászat. De nem mindegy, hogy milyen. Otthon mi magunk is kísérletezhetünk különböző alakok kifaragásával, de ha művészi szintre emelnénk a tevékenységet, ahhoz már rengeteg tanulás szükséges. A szakma hazai világbajnokával, M. Tóth Zsolttal beszélgettünk.
Hetvenedik tanévét kezdte meg idén a Baross Imre Artistaképző. Az intézményben artistaművészi pályájukra készülő gyerekek nemcsak szakmai oktatásban részesülnek, hanem párhuzamosan teljesítik közismereti tantervük követelményeit is. Nem is akárhogy: tanáraik kifejezetten keresik a két terület összekapcsolásának lehetőségeit. A jubileumi (tan)évadot Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényének cirkuszszínházi adaptációjával nyitották meg az iskola nagygimnazistái. A főpróbán mi is ott voltunk, hogy megnézzük, hogy fordítják le a klasszikust a modern cirkusz nyelvére.
