Sunga. A szó annyit jelent: a tavasz képe. De ne idilli tavaszi tájképekre, csörgedező patakocskákra és virágokkal teleszórt mezőre gondoljunk: a japán nyelvben a „tavasz” egy eufemizmus a szexre.
Valentin-napon roskadoznak a boltok polcai a szívecskés tárgyaktól, és ezt a jelet használjuk, ha szeretnénk kifejezni, hogy valami tetszik, vagy ha éppen szerelmesek vagyunk. De hogyan vált az emberi szív a szeretet és a szerelem szimbólumává?
A XX. század egyik legnagyobb női festőjének munkássága hűen tükrözi testi és lelki kínjainak valóságát. Annak ellenére, hogy képei erőteljes szimbólumokkal, sokszor nyersen tárják elénk Frida Kahlo belső világát, az érte való rajongás az utóbbi években sem lankad. A Frida-kultusz legerősebb eleme talán pont a festőnő személyiségében rejlik, ami szerteágazó sokszínűségével teremt lehetőséget a széles körű azonosulásra.
Vincent van Gogh képei még azok lelki szemei előtt is azonnal megjelennek, akik kevésbé érdeklődnek a festészet iránt. A Csillagos éj holdfényes kéklő ege vagy a Napraforgók sárgája mindenki számára ismert. Az egyik legmagasabb árat az ő festményeiért fizetik a műgyűjtők. A senki mással össze nem téveszthető ecsetvonások mögött háborgó lélek lakozott. Démonjairól főként testvérének, Theónak küldött leveleiből és fennmaradt orvosi papírokból következtethetünk.
„Buta, lányos cselekedetnek tűnik, de megpróbálhatja, ha akarja” – vágták Alice Guy-Blaché fejéhez, amikor kijelentette, hogy filmet szeretne rendezni. Ami ezek után jött, arra viszont nem számított senki.
Marchesa Luisa Casati volt egykor Olaszország egyik leggazdagabb asszonya, aki valószínűleg több pénzt költött ruhákra és ékszerekre, mint a történelem bármely királynője, mégis nincstelenül halt meg. Szélsőséges életvitelével sokak csodálatát kiváltotta világszerte, nőként pedig számos művész múzsája volt. Egész életében egyetlen cél vezérelte: élő műalkotás akart lenni.
A világ egyik legismertebb jelképe a szív szimbóluma, melyet a szerelem, szeretet és más pozitív érzelmek, illetve az egészség kifejezésére használnak az élet szinte minden területén a romantikus képeslapoktól a graffitin keresztül az online kommunikációig. De hol és hogyan keletkezett ez a jelkép, és miért éppen ezt az alakzatot tették meg a szív és a szeretet kifejezőjévé?
Modern korunkban szinte nem is foglalkozunk vele, de ez nem azt jelenti, hogy eltűnt volna. A szifilisz továbbra is fertőz, és rekordszámú megbetegedéseket okoz Amerikában.
Leonardo da Vinci Mona Lisa című festménye vitathatatlanul a világ egyik leghíresebb alkotása, de ugye nem csak őt és ezt az egy képét ismered? Az iskolai rajz- és művtöriórákról viszonylag keveset jegyez meg az ember, de azért vannak olyan művészek, akiket illik ismerni, vagy legalábbis jól párosítani a festőt a képe címével. Lássuk, te mennyit tudsz!
Hogy lesz ma valakiből művész, és milyen perspektívái vannak? Honnan merít, milyen technikákkal dolgozik, és kik a vásárlói? Ezekről beszélgettünk André Gábor illusztrátor-formatervezővel, egy ízig-vérig modern, mai képzőművésszel.
Bikaviadalonként legkevesebb hat bika véres lemészárlását nézheti végig a műkedvelő közönség a most induló szezonban Spanyolországban. Madridban egy belépőjegy ára idén hozzávetőlegesen 15 és 115 euró között mozog a hagyományőrző kulturális eseményre, míg néhány spanyol tartomány már évtizedekkel ezelőtt betiltotta ezt a fajta „szórakozást”. A dilemma régóta fennáll: kegyetlenség vagy művészet?
A művészet, legyen szó képzőművészetről, irodalomról vagy zenéről, egyik fő célja mindig az, hogy érzelmileg megmozgassa a befogadót. Néhány alkotó ezt igencsak extrém módon éri el.
