méh 2 - Dívány

Einstein egyik elmélete szerint, ha a méhek kipusztulnak, azt az emberiség csak négy évvel élheti túl. Ha nem lennének méhek, számos növény, élelmiszer, zöldség, gyümölcs eltűnne, de nem lenne kávé és csokoládé sem. Itt a tavasz, a vérszilvafa már virágzik, lassan előbújnak a méhek is, hogy munkához lássanak, beporozzák a virágokat, hogy abból termés legyen. Ahhoz, hogy ez a folyamat ne szakadjon meg, vigyáznunk kell rájuk, máskülönben elveszíthetjük kedvelt zöldségeinket és gyümölcseinket. A méhek számának gyors fogyása ugyanis globális veszélyt jelenthet az élelmiszer-ellátásra.

Megfázás vagy nátha esetén a gyógymódok közül szinte elsőként jut eszünkbe, hogy forró, mézes teával kúráljuk magunkat. De a méhek nem csupán ezzel az ízletes finomsággal gyógyítanak minket, szinte minden „termékük” aranyat ér.

Első alkalommal végeztek méhátültetést az Egyesült Királyságban. A szervet fogadó 34 éves nő a transzplantáció során 40 éves nővére méhét kapta meg. A beavatkozás orvosi bravúrnak számít, miután az Egyesült Királyságban megdöbbentően magas azoknak a fogamzóképes korú nőknek a száma, akik meddőségben szenvednek vagy azért, mert méh nélkül születtek, vagy azért, mert daganat, vagy a test egyéb rendellenességei miatt eltávolították a méhüket.

Nyáron nem a szúnyog az egyetlen rovar, amely csíp és kellemetlenséget okoz. A rovarcsípések jó esetben csak átmenetileg okoznak fájdalmat, de néha súlyos egészségügyi problémával is járhatnak, és akár életveszélybe is sodorhatják azt, akinél a csípés anafilaxiás sokkot okoz.

Újabb kutatási eredmények támasztják alá, hogy a nő körében negyedik legyakoribb ráktípusként számontartott méhnyakrák ellen a HPV-védőoltás hatásos védekezés lehet széles körben. Most úgy tűnik, az eljárás is jelentősen egyszerűsödik, ami a tömeges elérés egyik biztosítéka lehet.

Nem kell ahhoz az erdőben sétálni vagy a fűben hemperegni, hogy észrevétlenül begyűjtsünk néhány égő, viszkető vagy fájó csípést. Főleg nyáron gyakran előfordul, hogy otthon, az éj leple alatt látogat meg bennünket egy nem várt ízeltlábú, hogy nyomot hagyjon a bőrünkön, és utána még napokig emlékezzünk rá. De vajon mi csípett meg? Segítünk kideríteni!

A hysterectomia olyan nőgyógyászati nagyműtét, amely során az érintettek méhét részben vagy teljes egészében eltávolítják. Teljes vagy részleges méheltávolításra számos betegség adhat okot, ám a kezelésnek nem része a lelki gondozás, miközben nagyon is szükség lenne rá.

Az új technológiák gyakran félelmet keltenek a társadalom újdonságokra kevésbé nyitott részében – elég csupán az 5G körüli mendemondákra és összeesküvés-elméletekre gondolni –, és ez a múltban sem volt másként: a vasúti közlekedés hajnalán elterjedt a bizarr nézet, miszerint a vonatozás súlyos nőgyógyászati következményekkel járhat a hölgyekre nézve.

A mióma a méhnek egy rendkívül gyakori jóindulatú elváltozása. Legtöbb esetben fogamzóképes korú nőknél jelentkezik, és a változókor beköszöntével húzódik vissza, vagy szűnik meg teljesen. Kezelése többféle módon lehetséges, így a terhesség is megvalósulhat.

A természet csodái mai részében Afrikától a Himalájáig, a felegyenesedett embertől és Nagy Sándortól napjainkig utazunk – a méhekkel.

Kevés rosszabb élmény van, mint amikor egy szép nyári napon ahelyett, hogy élveznéd a jó időt, fullánkokat kell kivadásznod feldagadt testrészeidből. De melyik csípés rosszabb, a méhé vagy a darázsé, és hogy lehet megkülönböztetni a harapástól?

A magányosan élő méhek és darazsak körülöttünk élnek a kertekben, parkokban, iskolákban, óvodákban, lakótelepeken − még a sokadik emelet magasában is. Mindenütt ott vannak, ahol virágokat találnak. Azért nem figyelünk fel rájuk, mert ezek az állatok − a családokban élő rokonsággal szemben − nem támadékonyak, ha nem fogjuk meg őket, teljesen ártalmatlanok.