Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Ilyen gazdag történelmi hagyaték mellett az egyiptomi kultúrában rengeteg mítosz és népi hiedelem is megtalálható. Ezen történetek különösen alkalmasak gyerekek riogatására, de némelyikük elég nyugtalanító a férfiakra nézve is. Vajon milyen üzenetet hordoznak a nőnemű démonok, és mire próbált rámutatni a falloszát elvesztő Ozirisz mítosza?
A történészek nem egyeznek meg abban, hogy a trójai faló mondája igaz eseményeken alapul-e vagy sem, hiszen nem áll rendelkezésre bizonyító erejű régészeti lelet. Sokan még a történet első elmesélőjének, a legnagyobb görög epikusnak, Homérosznak a létezését is kétségbe vonják. Mi lehet akkor igaz az egészből, miért valószínű, hogy a trójai faló csak fikció?
A római mitológia egyedi jellemzője, hogy a latinok – etruszk közvetítéssel – átvették a görögök isteneit, ugyanakkor hitviláguk – a közkeletű hiedelemmel szemben – lényegesen eltért az övékétől. De vajon mennyire ismered az ókori mítoszokat és vallásokat? Kitalálod, hogy hívták a leghíresebb görög istenek római megfelelőjét? Kvízünkben próbára teheted műveltségedet!
Teszteld a tudásod: mennyire ismered a görög mitológiát?
Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön – mondjuk arra az emberre, aki különösebb munka, erőfeszítés nélkül szeretne eredményt elérni, nem tesz semmit, mégis elvárja, hogy teljesüljenek a kitűzött vágyai, céljai. De miért pont a sült galambok kelnek szárnyra a jól ismert szólásmondásban? Ma erre keressük a választ.
A Marvel-filmek történeti alapjai érdekes módon sokban hasonlítanak évezredes vallásos mitológiai történeteinkre. Ezeket az elemeket használják fel a sikeres filmek, hogy elszédítsék a nézőket.
Találkozhatsz-e szenderrel? Mitológiai lény-e a kiméra? És vajon mi az a kék sárkány? Te tudod? Kvízünkkel kiderítheted.
Azt mindenki tudja, hogy a sátán a gonosz maga, minden rossz és bűn megtestesítője, akinek birodalma a pokol. De mi van, ha ő nem is akart volna odakerülni, és pont ugyanolyan fogoly benne, mint az elkárhozott lelkek?
Aki követte a Bosszúállók-filmeket, annak ismerősen csengenek az északi mitológia központi alakjai és helyszínei. De mi is pontosan a Valhalla, vagyis a „harcosok mennyországa”, és hogyan segítette a dicsőséges túlvilágba vetett hit a vikingeket?
Mindenki ismeri az ókori görög mondavilág legnagyobb hatalmú isteneit, Zeuszt, a villámok urát, Hádészt, az Alvilág fejedelmét vagy Poszeidónt, a tengerek istenét. Jóval kisebb hírnév övezi Hesztiát, a családi tűzhely védelmezőjét, a házas és családi élet istennőjét – pedig alakja az ókori Hellászban jelentős népszerűségnek örvendett, szentélyei az összes városban megtalálhatók voltak.
Mai kattintásvadászat-paródiánk az észak-afrikai Silena városában játszódik, ahol egy „dögletes sárkány" tartja rettegésben az embereket. A város lakói naponta két juhot áldoznak a szörnynek, mikor azonban az egész nyáj elfogy, ez sem nyújthat többé védelmet. A megoldást az éppen arra járó későbbi Szent György szállítja, aki hitét, lándzsáját és a helyi királylány övét felhasználva sikeresen leszámol a fenyegetéssel.
