Évtizedek óta kérdés, hogy hüvelyi úton vagy császárral jobb-e szülni, és bár mindkét esetben a baba és a mama egészsége a lényeg, kutatók mégis találtak egy szempontot, aminek kapcsán nem mindegy, hogy miként jön a gyerek a világra.
A bélrendszerünk állapota hatással van az egész szervezetünkre. Ha a bennünk élő jótékony és nem annyira jótékony bélbaktériumok aránya felborul, bizony kellemetlen tüneteket, sőt akár komolyabb problémákat is tapasztalhatunk. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessünk a bélrendszerünk regenerálására, és odafigyeljünk a védelmére. Mutatjuk, hogyan teheted mindezt…
A kutatások szerint a fogyókúrázók többsége nem számolhat tartós eredményekkel, és ez nem feltétlenül genetikai meghatározottság kérdése. Nézzük meg, milyen okok állhatnak a visszahízás hátterében, és hogy mit tehetünk a súlyingadozás elkerülése érdekében.
Elmagyarázzuk, mi köze van a bélflóránknak ahhoz, hogy valamennyi sikeres fogyókúrát a visszahízás követ.
Hogyan reagál a táplálékmegvonásra az immunrendszerünk, és pontosan mi történik ilyenkor a beleinkben vagy a zsír- és izomszövetekben? Utánajártunk.
Fogyni vágyóknak szóló minisorozatunk első részében a fehérjék, a rostok és a bélbaktériumok szerepéről olvashatsz.
A kutatók kezdik megérteni az összefüggéseket bizonyos baktériumok és egészségügyi állapotok között, amivel mi csak jól járhatunk.
Hogyan befolyásolja az étrend és a testmozgás a bennünk élő baktériumok, illetve a génjeink működését? Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ kutatócsoportjával Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetének docense. A kutatóval a projekt hátteréről, menetéről és várható eredményeiről beszélgettünk.
Egyre gyarapodó számú bizonyíték szerint a belünkben található több milliárd apró mikroorganizmus hatással van a viselkedésünkre, a lelki jóllétünkre. Az agyunk számára jótékony bélbaktériumok, az úgynevezett pszichobiotikumok kutatása a jelenkor tudományának egyik legdinamikusabban fejlődő területe. De hosszú út áll még a kutatók előtt, hogy táplálékkiegészítők kifejlesztésével is küzdeni lehessen a depresszió ellen. Hol tartanak most?
A legtöbben azt hiszik, a baktériumok csakis ártalmasak lehetnek. A valóság ezzel szemben az, hogy az emberi szervezetben tanyázó parányi élőlények milliói segíthetnek javítani és megőrizni egészségünket, ezért már kisgyerekkorban fontos odafigyelni rájuk – magyarázza dr. Henna-Maria Uusitupa finn biológus, a Turkui Egyetem kutatója, aki azon dolgozik, hogyan lehet mesterséges úton segíteni a csecsemők bélflórájának megfelelő kifejlődését.
Miközben a fél ország főzőműsorokat néz esténként a tévében, a felmérések szerint a magyar felnőttek 70 százaléka nem fogyaszt naponta zöldséget. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen üzemanyaggal látjuk el az agyunkat. Hogyan tudnánk egészségebben étkezni? Mi mindent profitálnánk belőle? A táplálkozáspszichológiai kutatások legfrissebb tanulságairól Vida Katalin pszichológust, a Babramegy című blog szerzőjét kérdeztük.
Azt gondoltad, hogy a testedet kizárólag a saját, emberi sejtjeid alkotják? Nagyot tévedtél – állítják a tudósok.
