Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azt gondoltad, hogy a testedet kizárólag a saját, emberi sejtjeid alkotják? Nagyot tévedtél – állítják a tudósok.
Lehet, hogy azt hiszed, minden porcikád te magad vagy, a tudomány azonban alaposan rácáfol erre. A valóságban csupán tested 43 százalékát alkotják a saját, emberi sejtjeid, a maradékot mikroszkopikus vendégek, baktériumok, gombák és más parányi lények teszik ki. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb figyelmet kap a mikrobiom kutatása – olvasható a BBC cikkében.
Kisebbségben vagy a saját testeden belül
Az emberi testben tanyázó mikroszkopikus élőlények fontos szerepet játszanak az egészségben – állítja dr. Ruth Ley, a Max Planck Intézet mikrobiom-kutatási részlegének igazgatója. Elengedhetetlen részei a szervezetnek, ugyanúgy hozzád tartoznak, mint a saját sejtjeid. A legnagyobb koncentrációban a belekben élnek, ahol a sötét, levegőtől mentes részeken kiváló otthont találnak maguknak. Ez az állandó szimbiózis felvetheti a kérdést, vajon milyen arányban is vagyunk emberek?
Korábban a tudósok úgy hitték, a mikroorganizmusok tíz az egyhez arányban verik az emberi sejteket, a mostani becslések szerint viszont inkább a hat a négyhez arány tűnik helytállónak. Genetikailag azonban még sokkal jobban hátrányban vagy a bacikkal szemben. Míg az emberi genom mintegy húszezer génből áll, a mikrobiomot alkotó élőlények összessége 2–20 millió génnel rendelkezik, így az emberi szervezetet tulajdonképpen két génállomány alkotja – állítja dr. Sarkis Mazmanian, a Kaliforniai Műszaki Egyetem mikrobiológus-professzora.
A bélbaktériumoké a jövő
Nem véletlen, hogy a mikrobiom a figyelem középpontjában áll. Az elmúlt ötven év kutatásai feltárták, mennyi különféle módon segíti vagy éppen hátráltatja a szervezet általános egészségét a benne élő mikroorganizmusok közössége. A bélbaktériumokat például számos kutatás kapcsolta össze az elhízással – a hasznos baktériumok segíthetnek a pluszkilók elleni harcban, az ártalmasak azonban gyarapíthatják a számukat. Hasonlóképpen, a krónikus gyulladásos betegségek is lényeges kapcsolatban állnak a bélflórával, de a Parkinson-kórt, a depressziót és az autizmust is összekapcsolták már az apró élősködőkkel, sőt bizonyították, hogy egyes rákgyógyszerek hatását is befolyásolják.
A tudósok célja, hogy a jövőben az emberi testben élő mikroorganizmusok minél inkább gyógyszerként legyenek hasznosíthatók. Másik érdekes alkalmazási területük lehet a diagnosztika. Az emberi székletben található baktériumok tömérdek információval szolgálnak a szervezet egészségéről – állítja dr. Rob Knight, a San Diegó-i Egyetem kutató biológusa. A jövőben akár mindennapossá válhat a székletmintából való kórkép-megállapítás: a vécé lehúzása előtt egy speciális szerkezet gyorsan elemzi a székletedben lévő mikrobák összetételét, és képet ad számodra az
