A kertészeti ágazatnak két nagy élőmunka-igényes munkaművelete van minden évben: a metszés és a betakarítás. Az utóbbi akár 1-3 hónapon át is eltarthat, és nagyon nehéz megfelelő munkaerőt találni rá.
Egyes szakmák annyira keresettek vidéken, hogy akár 2-3 milliós fizetést is kínálnak értük. Ilyen például a mezőgazdasági drónpilóta, de nagy a kereslet villanyszerelők, karbantartók és fémes munkák szakmunkásai iránt is.
Egy tanulmány szerint az eper ízére egy elterjedt mezőgazdasági gyakorlat lehet rendkívül rossz hatással.
Egyre többe kerül a szőlőültetvények megművelése, miközben a bevételek folyamatosan csökkennek. Mindez olyan nagy terheket ró a gazdák vállára, hogy sokan dönthetnek úgy, felhagynak a termesztéssel. A problémákkal már a nagy tokaji és villányi szőlészetekben is szembesülnek.
A városlakók jelentős része rendszeresen fogyaszt tojást, azzal azonban sokkal kevesebben vannak tisztában, hogy hogyan is tojnak a tyúkok, és mi lesz azokkal a példányokkal, akik erre többé nem képesek.
Fokozódhat a Parkinson-kór kockázata azoknál, akik olyan területen élnek, ahol nagyobb mennyiségű növényvédő szert használnak.
Hiába fizetnének egyes mezőgazdasági munkákért legalább 600-700 ezer forintot, a magyarok inkább külföldre mennek. A magyar munkaerő helyett ázsiai munkavállalók dolgoznak a gazdaságokban.
Hetedik alkalommal üzemelték be a jégármentesítő rendszert, a JÉGER-t.
Hazánk valóságos spárganagyhatalom, azonban hiába termelik hatalmas területen Magyarországon a kedvelt zöldséget, külföldiek eszik a nagyját. Idén azonban túl korán betakaríthatóvá vált a zöldség. Félő, hogy nem lesz piaca a korai termésnek.
Egyre nagyobb mennyiségben érkezik az európai piacokra az olcsó import egyiptomi krumpli, háttérbe szorítva a jó minőségű helyi árukat.
A korán érkező tavasz következményeinek nem fogunk örülni pár hónap múlva.
Visszatérnek a fagyos éjszakák, ez pedig tönkreteheti az idei termést.
