mentális egészség 6 - Dívány

Világszerte megfigyelhető jelenség, hogy a koronavírus miatti home office sokak életében az alvás-ébrenlét ciklus eltolódásához vezetett. Nem kell reggelente hosszan készülődni, munkába utazni, csak felcsapjuk a laptopunkat a kanapén, és már dolgozunk is. Miért baj, ha később fekszünk és később kelünk, ha pont ugyanannyit alszunk, mint korábban? Mi lenne az a változtatás, amelynek már érezhetően pozitív hatása lenne a mentális egészségünkre? Az alvási szokásaink és a depresszió összefüggéseit egy 840 ezer résztvevő adatait feldolgozó amerikai giga kutatás vette górcső alá.

A szakemberek számára rendkívül fontos információval szolgálhatnak annak a kutatásnak az eredményei, amiből kiderül, hogy a leggyakrabban előforduló mentális betegségek kezdete hány éves korra tehető.

A gyerekük általi érzelmi bántalmazás hatalmas terhet ró a szülők mentális egészségére, a bántalmazásnak pedig számos oka lehet. Hiába növünk fel, sok sérelem marad bennünk, amikkel nem szívesen nézünk szembe. Vegyük csak a mentális problémákat, a szenvedélybetegségeket, az ADHD-t, a múlt traumatikus eseményeit vagy a gyerekkorunkból eredő mély, feldolgozatlan fájdalmat.

Hatalmi harcok, szorongás és depresszió, túlterheltség – csak egypár azok közül a tényezők közül, amik hatással vannak a munkahelyi kapcsolatainkra.

Ki ne hallotta volna gyerekkorában, hogy a fiúk márpedig nem sírnak. Mi vagy te, kislány? Anyámasszony katonája? Ismerős mondatok, ugye? Az igazság ezzel szemben, hogy a fiúk nemcsak hogy sírnak, de éppúgy lehetnek depressziósak, mint a nők.

Gondolj a depresszióra úgy, mint egy salátára. Milyen saláta jutott eszedbe? Krumplisaláta? Kukorica? Egy friss tavaszi? Vagy csirkés? És hogy mi a közös bennük? Összevagdosunk különböző dolgokat, összekeverjük, majd nyakon öntjük valamivel.

Vannak bizonyos dolgok, amik korántsem annyira egyszerűek, mint amilyennek első blikkre tűnnek. A változás mindig nehéz. Ha te is depresszióval vagy szorongással küzdesz, ezek a változások még nagyobb kihívást jelenthetnek. Épp ezért, az egyik legfontosabb dolog, hogy légy magaddal kedves és türelmes.

Van az a gondolatmenet, ami szerint a mérgező vagy egészségtelen környezetből ki kell lépni a mentális és fizikai egészségünk megőrzése érdekében. Nemcsak a családunk és a barátaink, de gyakran a szakemberek is azt tanácsolják, hogy annak érdekében, hogy megoldódjon a problémánk, hagyjuk hátra a bénító közeget.

Előbb-utóbb mindenki felteszi magának a kérdést: mi az élet értelme? Szakértő szerzőink a pszichológia szempontjai alapján gondolkodtak el a kérdésen, és megosztják, mire jutottak.

Az utóbbi hónapok mindannyiunkat megviseltek, nincsenek ezzel másként a gyerekek sem. A téli hónapok végén a bezártság mellett a pandémiás megszorítások a kamaszok életére is jobban rányomják a bélyeget.

Olvastam egyszer, hogy mi, emberek, olyanok vagyunk, mint a szobanövények. Ha boldog és egészséges környezetben élünk, szuperül működik a szervezetünk, amikor azonban nem, a testünk rövid időn belül tüneteket kezd produkálni.

Ha mentális problémákkal küzdesz, előbb-utóbb belefutsz egy olyan helyzetbe, aminek kapcsán felmerül benned a kérdés: beszélj-e másokkal a mentális állapotodról? Természetes, ha nem szívesen osztod meg a tapasztalataidat másokkal, félsz, hogy ítélkezni fognak feletted, elutasításba ütközöl vagy szégyenkezni fogsz.