magány 3 - Dívány

Gyermekkori trauma állhat a mögött, ha valaki kapcsolatban élve is magányosnak érzi magát.

Mindannyian vágyunk arra időnként, hogy csend és nyugalom legyen körülöttünk. De vajon mennyi idő alatt lehet megunni az önként vállalt magányosságot? Egy távoli izlandi szigeten, a világ legmagányosabb házában akár ki is derülhet, hogy meddig viselhető el a hatalmas csend.

Még nem teljesen ismert a kapcsolat az elszigeteltség és a testi-lelki egészség között, ám úgy tűnik, máris megszületett a robot, ami segíthet a magány ellen. A szakértők szerint akár hatékony is lehet!

Az, hogy hosszú életet éljünk, legalább annyira foglalkoztatja az emberek többségét, mint az, hogy tartalmasat. Egy eldugott japán szigeten rájöhettek a titokra, mivel lakói akár 100 évig is élnek. Mit érdemes tanulnunk tőlük a hosszú élet reményében?

Van úgy, hogy az ember azt érzi, legszívesebben világgá menekülne. Csak csend legyen, semmi szomszéd, valahol a világ egyik eldugott részén. Ha valaki komolyan gondolja, hogy elbújna a kíváncsi szemek elől, akkor közöljük: megtaláltuk a világ legmagányosabb otthonát, ami most megvásárolható.

„Összetörte a szívemet!”, „Annyira fájtak a szavai!”… Ezek olyan mondatok, amelyeket mindannyian intim közelségből ismerünk. Egy kutatásból kiderült, nem véletlenül tolulnak szánkra ilyen és hasonló kifejezések: agyunk fizikai fájdalomként regisztrálja az érzelmi fájdalmat is.

A pandémia számos dolgon változtatott az életünkben, de ezek közül az egyik legmeghatározóbb egy újfajta magányosság érzetének kialakulása.

Mellékhelyiségben bujkáló kisgyerekesek, notórius kutyasétáltató tinédzserek és boltba kiugró férjek, gyanús munkamánia – csak néhány szemelvény abból, hogyan próbálunk lopott énidőhöz jutni. De tényleg zug-énidőket kell teremtenünk? Vagy jogunk van ahhoz, hogy csak magunkkal törődjünk, és ha igen, mégis, hogy kell ezt elérni?

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, amelyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A technológia kamaszokra (és felnőttekre) gyakorolt hatása meglehetősen vitatott téma a médiában. Valóban negatívan befolyásolja a mentális egészségünket a megnövekedett képernyőidő? Vagy eltúlozzuk a mobilhasználattal kapcsolatos aggodalmakat? Egy új holland kutatás tanúsága szerint azért sem kaptunk egyértelmű eredményeket a témában, mert eddig a rossz kérdéseket tettük fel.

Egy gyerek érkezése egyértelműen hatást gyakorol az újdonsült szülőkre, de közvetlen vagy közvetett módon befolyással lehet a barátok viselkedésére is. Az eltávolodás, a szülők elszigetelődése pedig napjainkban nagyon gyakori. A szülők baráti viszonyai, az egymásra való támaszkodásuk és az egymás iránti bizalmuk viszont remek mintát nyújt a gyereknek. Éppen ezért érdemes értük küzdeni.

Sheryl Ziegler amerikai családterapeuta és a Kiégett anyák kézikönyvének írója hívja fel 2017-es TEDx-előadásán a figyelmünket arra a nagyon komoly, anyákat érintő társadalmi problémára, ami bár több mint 50 éve jelen van, a mai napig névtelen. Ez a jelenség – gyors nevet találva neki – az anyai kiégés: a kimerültségből, az elszigetelődésből és a folytonos bizonytalanságból fakadó elveszettség érzése.