magyar 43 - Dívány

Egy gyönyörű magyar stewardess Spanyolországban megismerkedik félig olasz, félig angol pilóta kollégájával, nem sokkal később a házaspár Délkelet-Ázsia fülledt melegében neveli kislányukat, amikor Izlandon álláslehetőséget kapnak. Az izzasztó melegből egy decemberi, hófúvásos, sötét téli napon érkeztek kétnapos terepszemléjükre az északi szigetországba, amely azonnal megfogta őket. Öt éve élnek Reykjavíkban.

Nikol, Timi és Liz. Három fiatal magyar nő, akik különböző úton kerültek a bolygó átellenes oldalán lévő szigetországba. A kontinensnyi Ausztrália eltérő vidékeinek más és más körülményei között alakították ki életüket, de sok tapasztalatuk hasonló. Egy biztosan kiderül történeteik második részéből: Ausztrália egy nyitott, befogadó szellemű ország, laza ausztrálokkal, akik között jó bevándorlónak lenni.

Milyen az élet a trópusi Ausztrália pókjai és kígyói között? Milyen kiszaladni az óceánból cápariadókor, vagy Melbourne világhíres kávéját kortyolgatni egy felhőkarcoló 32. emeletén lakva, esetleg egy lakatlan sziget luxusszállójában dolgozni, ahol a leghangosabb jármű a golfautó? Három magyar nő mesél két részen át mindennapi életüket átszövő egzotikus élményeikről.

Szeretjük az Instagramot, szeretjük a pszichológiát, és így született meg az a majdnem objektív lista, amely összegyűjtötte az Instagram 5 legjobb magyar nyelvű pszichológiai témájú oldalát. Ismerkedj meg a krémek krémjével te is!

Fehér nőként kisbabának életet adni a polgárháborúban álló etióp főváros egy katonai kórházában 1990-ben, vagy napjaink Brazíliájában fiatal magyar nőként beletanulni, hogy melyik városrészeket muszáj elkerülni, és hol elég felhúzott ablakú autóval gyorsan keresztülhajtani. Cikksorozatunk első részében négy különböző kontinensen élő magyar nők benyomásaiból és élményeiből szemezgetünk.

Karácsonykor magyar filmeket is megtekinthet a nagyközönség. A Nagykarácsony után most megérkezett az El a kezekkel a Papámtól! című magyar film is a mozikba, Csobot Adél első filmszereplésével és Dobó Kata második rendezésében.

Lily Elbert 97 évével az egyik legidősebb ember, aki könyvet adott ki. A magyar származású asszony esetén azonban nem érdemes csodálkozni: élete szinte minden tekintetben rendkívüli.

Sokszor hallunk arról, milyen életidegen kötelező olvasmányokkal kell hadakozniuk a mai kor iskolásainak. Az ötödik osztály viszont ebből a szempontból még kegyelmi állapot. Nincs olyan ötödikes, akit ne villanyozna fel Kukorica Jancsi vagy Nemecsek története. Az már persze más kérdés, hogy több évtizedes távlatból mire emlékszünk, ha az ötödikes irodalom van terítéken.

Egy műalkotást vajon teljesen függetleníteni lehet az alkotójától? Attól kezdve, hogy kikerül az alkotó keze alól, a mű önálló életet él, és saját jogán kér kritikát, elismerést? Vagy lemoshatatlan bélyegként ott virít rajta, hogy egy erkölcstelen, veszélyes alak készítette? A kérdés napjainkban aktuálisabb, mint valaha.

Nobel-díjas tudós, sőt máig az egyetlen hazánkfia, aki Magyarországon végzett munkájáért kapta a rangos elismerést. Olyan rossz tanuló volt, hogy a családja először nem akarta engedni, hogy orvosnak tanuljon, féltek, hogy nyilvánosan szégyenbe hozza a többgenerációs orvosfamíliát.

Azt vitán felül állíthatjuk, hogy az 1832-ben született Torma Zsófia hazánk első régésznőjeként vonult be a történelembe, sőt egyes források szerint az egész világ első régésznőjét adtuk a világnak, aki a magyar nép eredetéről derített fel olyan információkat, amelyek átrendezték a gondolkodásunkat.

A főnemesek nem feltétlenül arról híresek, hogy egész vagyonukkal, teljes idejükkel a szegényeket szolgálják. Batthyány-Strattmann László azonban tényleg az egész életét a nélkülözők gyógyítására áldozta.