magyar 43 - Dívány

Sokszor hallunk arról, milyen életidegen kötelező olvasmányokkal kell hadakozniuk a mai kor iskolásainak. Az ötödik osztály viszont ebből a szempontból még kegyelmi állapot. Nincs olyan ötödikes, akit ne villanyozna fel Kukorica Jancsi vagy Nemecsek története. Az már persze más kérdés, hogy több évtizedes távlatból mire emlékszünk, ha az ötödikes irodalom van terítéken.

Egy műalkotást vajon teljesen függetleníteni lehet az alkotójától? Attól kezdve, hogy kikerül az alkotó keze alól, a mű önálló életet él, és saját jogán kér kritikát, elismerést? Vagy lemoshatatlan bélyegként ott virít rajta, hogy egy erkölcstelen, veszélyes alak készítette? A kérdés napjainkban aktuálisabb, mint valaha.

Nobel-díjas tudós, sőt máig az egyetlen hazánkfia, aki Magyarországon végzett munkájáért kapta a rangos elismerést. Olyan rossz tanuló volt, hogy a családja először nem akarta engedni, hogy orvosnak tanuljon, féltek, hogy nyilvánosan szégyenbe hozza a többgenerációs orvosfamíliát.

Azt vitán felül állíthatjuk, hogy az 1832-ben született Torma Zsófia hazánk első régésznőjeként vonult be a történelembe, sőt egyes források szerint az egész világ első régésznőjét adtuk a világnak, aki a magyar nép eredetéről derített fel olyan információkat, amelyek átrendezték a gondolkodásunkat.

A főnemesek nem feltétlenül arról híresek, hogy egész vagyonukkal, teljes idejükkel a szegényeket szolgálják. Batthyány-Strattmann László azonban tényleg az egész életét a nélkülözők gyógyítására áldozta.

Harcolt Jellasics ellen, 1849-ben fogságba esett, túlélte a fogolytábort, a betegséget, átutazta Európát, Amerikát és a Távol-Keletet. Állatkertet és múzeumokat alapított, és olyan kalandos életet élt, hogy Karl May állítólag róla mintázta Old Shatterhand figuráját.

Azokhoz a középkori időkhöz kell visszatérnünk, amikor az állam és az egyház olyan szorosan fonódott össze, hogy utóbbi engedélye – no és pénze – nélkül nem jöhetett volna létre az első magyar egyetem.

Történelmünk tele van színészlegendákkal, akik tragédiákkal tűzdelt életutuk ellenére zseniális alakításokkal örvendeztették meg a közönséget. Hát csoda, hogy mindenki beléjük szeretett?

Történelmünk tele van színészlegendákkal, akik tragédiákkal tűzdelt életutuk ellenére zseniális alkotásokkal örvendeztették meg a közönséget. Hát csoda, hogy mindenki beléjük szeretett?

Az elhagyatott, magányos házakkal tarkított tanyavilág a hazai vadnyugat: rengeteg törvényen kívüli ember éli ott a világát a saját szabályai szerint. Egyikük az elszigeteltséget kihasználva legalább négy nőt csalt magához és ölt meg, mire elkapták: ő volt a balástyai rém.

Amióta világ a világ, születnek házasságon kívüli gyerekek is. Akármelyik kort vizsgáljuk meg, akármilyen szabályok voltak érvényben, mindenütt találunk balkézről született gyerekeket is – nem kivételek ez alól az uralkodók és a művészek sem.

Ma már a 89. évét tapossa vitéz lovag Rithnovszky János, a magyar vakvezető kutyakiképzés alapítója. Elképesztő nehézségek ellenére honosította meg a kutyaoktatást, élt teljes életet: méltán viseli nevét az MVGYOSZ Vakvezetőkutya-kiképző Központjának csepeli tanpályája.