Kaffka Margittól Szabó Magdáig: nőíróink szövevényes szerelmi élete
Kinek az életében volt Kaffka Margit az egyetlen nő? Hogyan találta meg Szabó Magda harmincévesen a szerelmet? És ki maradt Nemes Nagy Ágnes barátja válásuk után?
Kinek az életében volt Kaffka Margit az egyetlen nő? Hogyan találta meg Szabó Magda harmincévesen a szerelmet? És ki maradt Nemes Nagy Ágnes barátja válásuk után?
Mi lett volna, ha Juhász Gyula kezelése sikerrel jár? Vagy ha Csáth Géza sosem próbálja ki a morfiumot? Ezekre a kérdésekre már sosem kapunk választ, abban viszont biztosak vagyunk, hogy a haláluk mesterművektől fosztotta meg a magyar irodalmat.
Hol ütötte el az estét társasjátékpartikkal Nemes Nagy Ágnes? Merre nyaralt minden évben Karinthy Frigyes? És hol találkozott szeretőjével Szabó Lőrinc? Derítsd ki a kvízünkkel!
Móra Ferenc a Szeged FC díszelnöke volt, Karinthy Frigyes rajongott a fociért, Rejtő a nászútját szakította meg egy mérkőzésért, Örkény is rájött a mérkőzések áldásos hatására, Márai viszont értelmesebb elfoglaltságnak látta a keresztényégetést a futballnál.
Rájössz a vers- vagy a szövegrészlet stílusa, motívumai és témája alapján, hogy melyik magyar író vagy költő írta? Tedd próbára magad a kvízünkben!
Szakács szeretnék lenni. Mert meggyőződésem, hogy ha minden ember kezdve szerinti hivatásából élhetne, nem volna bűnöző a földön... Hagyjatok főzni, és én megjavítom az emberiséget! – írta Rejtő Jenő A három testőr Afrikában című könyvében. A magyar irodalom bohémeinek és nagy válaszkeresőinek az életfilozófiája a gyomrukon keresztül is megmutatkozott.
Íróink és költőink sokkal érdekesebb életet éltek, mint ahogy azt a középiskolai irodalomórák száraz adatait magolva gondoltuk. A legjobb történeteket a véletlen szolgáltatta, de mindennapjaikat saját bogaraik is színesítették – ezek miatt a furcsaságok miatt olyan szerethető vagy éppen megosztó személyiségek.
Nádtetős parasztházak, gangos bérlakások és tágas villák őrzik íróink és költőink emlékét. Némelyikük kivételes emberek születésének voltak tanúi, mások a munkából való kiszakadást és feltöltődést jelentették tulajdonosuk számára.
Magabiztosan mozogsz a magyar irodalom világában? Ismered Ady múzsáit, tudod, hogy milyen néven született Petőfi Sándor, és akkor sem riadsz meg, ha egy versrészlet jön szembe, te biztosan tudod, hogy ki írta? És hogy állsz a kortársainkkal? A tudásodat most az idei Libri irodalmi díjak döntőseivel és műveikkel tesztelheted.
„Minek nevezzelek?” – teszi fel a kérdést Petőfi Sándor versében. Amikor a költőink és íróink szüleit éppen ez a kérdés foglalkoztatta csemetéjükre nézve, még nem biztos, hogy tudták, milyen nagy jelentősége lesz egyszer ennek a döntésnek.
Költőinktől és íróinktól sosem állt távol a romantika, igaz, mindegyikük másban látta a férfiúi vonzerő receptjét. Mikszáth Kálmán lemondott egy házasságról, hogy szerelmének lehetőséget biztosítson a jobb sorsra, Vajda János a középkori lovagoktól vett leckét hódításához, a kopaszodó és pocakos Örkény István pedig humorral nyerte el a hőn áhított nő szívét.
A 21. századig férfiak uralták a magyar irodalmat annak ellenére, hogy rengeteg tehetséges nőköltőnk van. Kerüljenek most ők a középpontba!