A Facebook kezdeti időszakában nagy népszerűségnek örvendett a „bökés” funkció, majd egyre kevesebben használták, a közösségi oldal azonban ismét felfuttatná a lehetőséget.
Elon Musk előbb megvette a Twittert, aztán gyakorlatilag a mélybe taszította: a közösségi médiában kialakult erős versenyhelyzetben rengetegen pályáznak arra, hogy betöltsék az X-re keresztelt platform egykori helyén egyre inkább tátongó űrt.
Azt már szinte megszokhattuk, hogy a telefonunk „hallgatózik”, és a keresési előzményeink alapján kínál különböző szolgáltatásokat vagy árucikkeket. De miért tűnnek fel időnként teljesen irreleváns vagy bizarr hirdetések a közösségi médiában a hírfolyamon?
Megnyugtató, hogy bármennyire gyorsan változik is a világ, továbbra is nagyon fontos, hogyan kommunikálunk egymással. Az etikett nem ment ki a divatból az internet és a közösségi média térhódítása ellenére sem. Van néhány olyan új, de alapvető illemszabály, amely online életünk közösségi viselkedését határozza meg, és illik ezeket betartani – mert az sem mindegy, hogy viselkedsz Facebookon!
Ma már ha egy híresség törvényszegést követ el, megkérdőjelezhető, félreérthető módon kommunikál, akkor a közösségi médiában kér bocsánatot. Már ez is egyfajta előrelépés, gondolhatnánk, hiszen korábban szinte érinthetetlenként követhettek el fű alatt akármit.
Vannak notórius kommentelők, akik főként a közösségi médiában sokszor gondolkodás nélkül odamondogatnak, beszólogatnak másoknak. Teszik mindezt nyugodt szívvel, bele sem gondolva abba, hogy modortalanságukkal megbántanak másokat. De vajon hogyan hat a lelkünkre, az önértékelésünkre, ha sértő vagy kifejezetten gonoszkodó megjegyzésekkel illetnek minket? Mi a helyes vagy megfelelő viselkedés akkor, ha valaki a social media platformjain sérteget bennünket? Visszaszóljunk, vagy hagyjuk figyelmen kívül a negatív megjegyzéseket?
Számtalan magvasnak tűnő gondolat kering a neten, amelyek sok ezer lájkot generálnak. A népszerűség azonban nem jelenti azt, hogy igaz is az a bizonyos állítás.
Tökéletes fogak, babapopsiszerű arcbőr, hullámos, dús haj és mesteri smink. Mindez már ingyen elérhető pár kattintással: igaz, csak a telefonunk galériájában, nem pedig a valóságban születik meg a vágyott küllem, de a közösségi médiában meg is teremtődhet a tökéletes perszóna. Valahogy így vész el az egyedi, önazonos megjelenés és az egészséges énkép korunk szépségideáljának oltárán.
Morbid téma, de létezik. Vajon gondoltál már arra, hogy mi történik a közösségimédia-oldalaiddal akkor, amikor már nem leszel? Hiszen jelenleg 30 millió elhunyt profilja kering a Facebookon. Eláruljuk, mit kell tenned, hogy ne tudjanak visszaélni a profiloddal vagy az elhunyt szeretted profiljával a közösségi médiában.
Az Instagram kiváló terep arra, hogy életünk egy megszépített szeletét valóságként adjuk át a „követőknek”. Vélemény.
Kanadai kutatók megvizsgálták, milyen hatással jár a fiatalok szellemi egészségére, ha a felére csökkentik a Facebook, az Instagram, a TikTok és egyéb közösségimédia-felületek böngészésével töltött időt.
Ugye, neked is van olyan ismerősöd, aki naponta legalább ötször posztol öröméről-bánatáról, kórházi tartózkodásáról, reggelijéről, napi oufitjéről vagy éppen arról, hogy milyen gondolatok járnak az agyában a lakás legkisebb helyiségében? Esetleg te is ilyen vagy? Akkor van egy rossz hírünk: érzelmi inkontinenciában szenvedsz!
