középkor 14 - Dívány

A pszichopata sorozatgyilkosok nem a modern kor szülöttei, a történelem kezdetétől ismerünk bomlott elméjű elkövetőket, akik tömegestül szedték áldozataikat: azokban az időkben, amikor még nem létezett a pszichológia tudománya, a gyilkosok borzalmas tetteit természetfeletti erőkkel, sátáni machinációval magyarázták. Ez történt a leghíresebb „vérfarkasper” esetében is: a 16. századi német kannibál sorozatgyilkos, Peter Stumpp – aki negyedszázad alatt legalább 16 embert ölt meg – kínvallatás nyomására bevallotta, hogy lepaktált az ördöggel.

Úgy érzed, túl sok felesleges adót fizetsz? Nem is gondolnád, mennyire szerencsés vagy azokhoz képest, akiknek a szakálluk vagy éppen a kebleik miatt kellett jelentős pluszpénzeket utalniuk az államkasszába – írásunkban összegyűjtöttük a történelem legfurcsább adóit.

Sokan azt gondolják, hogy középkorúként az ember lemondhat a karcsú alakról, és mindenképpen túlsúllyal kell számolnia, ami ellen nem tehet semmit, mert az anyagcseréje lelassulása miatt a pluszkilók automatikusan megérkeznek. Ám a tudomány másképp gondolja.

Luxemburgi János valószínűleg az egyik legvakmerőbb király a történelemben, aki méltán érdemelte ki az utókor tiszteletét: a hagyomány szerint a százéves háború döntő ütközetében, a crécyi csatában bátran vágtatott a küzdelembe, annak dacára, hogy régen elvesztette szeme világát.

Ahogy az élettér egyre drágább lesz, a helytakarékos lakberendezési trükköknek a népszerűsége úgy növekszik. De ki gondolta volna, hogy a legújabb trendeket a középkor nyomora fogja megihletni. A dobozágy reneszánszáról írtunk.

A történelem tele van gyengekezű uralkodókkal, akik hatalommániájukat és elfajzott vágyaikat élték ki valódi kormányzás helyett, akadnak azonban olyan koronás fők, akik kiváló tehetséggel látták el tisztüket, mégsem voltak híján bestiális perverzióknak: a 15. században élt milánói herceg, Galeazzo Maria Sforza felvirágoztatta városállamát, miközben Itália-szerte rettegve beszéltek rémtetteiről és féktelen brutalitásáról.

897-ben VI. István pápa parancsára bíróság elé állították az egyházfő elődjét, Formózusz pápát: az ügy furcsasága „mindössze” annyi volt, hogy a vádlott egy évvel korábban elhalálozott, a Szentszék pedig egy oszladozó hullára mondott ki ítéletet. A bizarr „tetemzsinat” megrendezésére valószínűleg politikai konfliktus miatt került sor.

Ő a ludas a dologban – mondjuk arra az emberre, akiről kiderül, hogy valamely csíny, átverés, rosszaság felelőse. De vajon miért pont az inkább ostobaságáról, mintsem csínytevő hajlamáról ismert lúddal hozzuk összefüggésbe a hasonló személyeket? A válasz régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk.

Az élet és a történelem folyása karácsonykor sem áll meg, és a világ sorsát megváltoztató események – az első normandiai angol király megkoronázásától az utolsó szovjet vezető lemondásáig – olykor a legszentebb három napban esnek meg. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.

A középkori filmekben gyakran kegyetlennek, szadistának ábrázolják a középkori hóhérokat, akik kifejezetten élvezték, ha áldozatuk minél jobban szenvedett az ítélet végrehajtása közben – a valóságban ezzel szemben egyik legfontosabb feladatuk volt annak biztosítása, hogy a kivégzések zökkenőmentesen és a lehető legkevesebb fájdalommal zajlódjanak le. Sőt, gyakran életet is mentettek a hóhérok.

Hatvan európai nemes veszett oda, amikor beszakadt alattuk az erfurti templom fapadlója, és beleestek az alattuk elterülő pöcegödörbe – a 12. században történt különös, tragikomikus balesetet a németek csak „nagy erfurti latrinazuhanásként” emlegetik.

Az emberiség történetének legpusztítóbb pestisjárványa a 14. század derekán alig öt év alatt 20-50 millió emberrel végzett Európában, a kontinens lakosságának mintegy felét elpusztítva, teljes vidékeket téve néptelenné. De vajon hogyan védekeztek a korabeli emberek a járvány ellen, mit tehettél, hogy megúszd a biztos halállal járó megfertőződést?