A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Medical School kutatói egy természetes ölősejtet módosítottak.
Fej- és nyaki daganatokat gyógyítanának egy amivantamab nevű szerrel, amely oltásként is beadható a betegeknek.
Nem az számít, milyen időtartamig végezzük, hanem hogy rendszeresen tesszük-e. A tapasztalat szerint rá lehet kapni az olvasás ízére, amely nemcsak remek szórakozás, hanem az egészségre is pozitívan hat.
Az, hogy a mikroműanyagok bekerülnek az emberi szervezetbe a környezetünkből és a táplálékból, már közismert tény.
Hozzávetőleg 250-300 ezer magyar szenved az Alzheimer-kórtól, most egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta rá a gyógymódot.
A szülők világszerte sorban állnak, hogy gyermekük programozni tanulhasson, mert úgy hiszik, ez a jövő kulcsa. Az MIT legújabb kutatása azonban most mindent megkérdőjelez: a tudósok szerint nem a kódolás, hanem a zene fejleszti leghatékonyabban a gyermekek agyát és intelligenciáját.
Az étkezés mélyreható szerepe egészségünkben egyre nyilvánvalóbb, ez az étrend pedig nem veszít fényéből – sőt.
Mindannyian rettegtünk már életünkben, tudjuk milyen, amikor remeg a kéz a félelemtől, amikor összeszorul a gyomrunk, leizzadunk, vagy olyan gyorsan ver a szívünk, hogy kiugrik a mellkasunkból. Ezeket a fizikai tüneteket mind a félelem produkálja, amely sokszor annyira bénító lehet, hogy azt kívánjuk, bár soha többet ne ijednénk meg semmitől.
Az amerikai gyógyszeripar havi szinten fizet azoknak a székletdonoroknak, méghozzá nem is keveset, akik vállalják, hogy rendszeresen adnak mintát végtermékükből.
Jelentős egészségügyi kockázatokkal jár, ha a D-vitamint ritkán, de nagy dózisban szedjük.
Eddig még ismeretlen vírust fedeztek fel a kutatók a hazánkban is megjelent Hyalomma kullancsfaj egyik példányában, a magas halálozási aránnyal járó krími-kongói vérzéses lázat azonban még mindig nem mutatták ki a magyarországi állatokban.
Az egyik Covid-vakcinával kapcsolatban derült fény egy fontos következményre.
