Egyre többen készítenek bakancslistát születésnapon, újévkor vagy akár egy életközepi válság idején, abban a reményben, hogy a célok kipipálása majd elégedettséget hoz. A tapasztalat azonban sokaknál épp az ellenkezője, hiszen minél több vágy teljesül, annál erősebbé válik a hiányérzet.
Egy új megközelítés nem újabb antibiotikumokat igyekszik létrehozni, hanem azt a genetikai információt veszi célba a kórokozókban, amelynek segítségével a mikroorganizmusok képesek ellenállni a már meglévő és bizonyítottan hatékony antibiotikumoknak.
Egyre nő Európa-szerte a tudományos életben dolgozók száma, nemcsak a férfiaké, a nőké is. A magyarországi helyzet azonban korántsem olyan fényes, mint azt az uniós átlagból sejtenénk, kétféle listában is az egyik utolsó helyen áll hazánk.
Mi tesz igazán elégedetté egy embert egy életen át? Pénz, siker, hírnév, vagy valami egészen más? Egy több mint nyolc évtizeden át tartó, példátlan kutatás meglepően egyszerű választ adott a kérdésre.
A moha egy olyan növény, amely szinte bárhol megél: most kiderült, hogy ezt tényleg szó szerint érthetjük.
A reneszánsz kor emberei meglehetően bizarr gyógymódokra támaszkodtak, amikor valami gond támadt az egészségükkel. Egy 16. századi orvosi kézikönyvek vizsgálatán alapuló kutatás szerint ebben az időszakban a gyógyszerként alkalmazott főzetek gyakran egzotikus összetevőket tartalmaztak. Az egyik kötet például kígyóolajat, porított gyíkot és vízilófogat említ.
A tudomány hosszú ideig figyelmen kívül hagyta az állatok örömérzetének vizsgálatát, ám egy új kutatói csoport most „pozitív affektusok” mérésével próbálja bizonyítani a boldogság létezését az állatokban. A kutatók célja, hogy túllépjenek az antropomorfizmus vádján (vagyis az állatok emberi tulajdonságokkal történő felruházásán), és objektív, tesztelhető módszerekkel mutassák ki az állatok pozitív érzelmi állapotait.
Egy kutatócsoport úgy véli, hogy megtalálhatta Leonardo da Vinci DNS-ét, ami segíthet jobban megérteni az ismert polihisztor zsenialitását.
Az elhízás 11 típusának genetikai hátterét vizsgálták a kutatók.
Az, hogy egy adott régióban milyen ételeket esznek az emberek, számtalan faktortól függ. Meghatározza, hogy azon az éghajlaton milyen növények élnek meg, milyen állatok őshonosak, a gazdasági helyzet és olykor a vallás is. Ez részben igaz ma is, ám a migrációval és a piacok globálissá válásával ma már ugyanúgy ehetünk banánt, humuszt és avokádót Magyarországon, ahogy a gyulai kolbász is megtalálható például az Egyesült Államokban.
Egy új módszer segítségével a prosztatarák sejtjeit védő, úgynevezett androgén receptort képesek kiiktatni a tudósok, ami a sejtek pusztulásához jelentősen hozzájárul.
A csillagászok nem mindennapi jelenséget figyeltek meg a TOI-3884 nevű vörös törpecsillag körül keringő, szuper-Neptunusz méretű TOI-3884b kapcsán: a bolygó pályája ugyanis rendkívüli mértékben ferde.
