Albánia manapság kedvelt turistacélpont: sokan ajánlják Ksamil vagy Saranda tengerpartját; de nem volt ez mindig így. Cikkünkben a kommunista és posztkommunista Albánia történetét elevenítjük fel, és egy önéletrajzi regényt is ajánlunk azoknak a figyelmébe, akik szeretnének megismerkedni egy különleges ország sok szempontból ismerős történelmével.
Volt, aki a salgótarjáni bányából került a bírói pulpitus mögé, mások szűcssegédből vagy lakatosinasból lettek államügyészek. A kommunista Magyarországon öt éven keresztül működött a bírói és ügyészi akadémia: a rendszer hű szolgái sokszor a hal164844álos ítéletek meghozatalát is készséggel elvállalták.
A szentpétervári Téli Palotában 1903. februárjában került sor az utolsó Romanov-bálra. A jelmezes esten számos fotó is készült a cári családról és a nemesek tömegéről.
Tószeghy Tamás nagyiparos családból származott: édesanyja a közismert író- és újságírónő Hatvany Lili volt. Nyelvtudása és számos nemzetközi kapcsolata azonban az ötvenes évek elején gyanúba keverte, és ez végzetes következményekkel járt: koncepciós perben halálra ítélték.
Bár Budapestről a kommunista korszak köztéri emlékműveit és a gigantikus szobrokat a Szoborparkba száműzték, Kelet- és Dél-Európában szép számmal akadnak olyan helyek, ahol a monumentális emlékművek lepusztultan is hirdetik egy letűnt korszak eszméit.
Egy politikus-gróf és egy színésznő törvénytelen gyermekeként született, 15 éves kora óta állt a színpadon. 1945-ben örökre eltiltották hivatásától, majd bebörtönözték. Szabadulása után Lánczy Margit jegyszedő volt a Madách Színházban, gyönyörű, budai lakásába pedig beköltözött az, aki ellene tanúskodott a koncepciós perben.
Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.
A hidegháború egyik emlékezetes pillanata volt, amikor Nyikita Hruscsov 1960-ban az ENSZ 15. közgyűlésén a cipőjével verni kezdte az asztalt. De mi késztette erre a meglepő viselkedésre a Szovjetunió első emberét? És miért kérdőjelezik meg egyesek, hogy valóban megtörtént az eset?
Legendák keringtek a sztálinvárosi „édes élet”-ről, de az építkezésen dolgozó nőknek sokszor kellett a munkahelyi zaklatást is elviselniük.
Sztálin elsőszülött fiának, Jakov Dzsugasvilinek mindössze 36 év adatott, apjával pedig soha nem volt jó a kapcsolata: amikor a nácik fogságába esett, Sztálin nem volt hajlandó megmenteni egy fogolycserével az életét.
A mindig elegánsan öltözködő Polina Zsemcsuzsina, Molotov felesége a szovjet kozmetikai ipar nagyasszonya volt, de letartóztatása után örülhetett, ha szappanhoz és kenyérhez jutott.
Recskről nem lehetett megszökni: azokat hurcolták oda, akiket halálra szánt az Államvédelmi Hatóság. Egyvalakinek mégis sikerült: Michnay Gyula átjutott az osztrák határon, ahol előbb kémnek nézték, majd elsőként értesíthette a CIA-t a kommunista kényszermunkatábor létezéséről.
