járvány 23 - Dívány

Úgy tűnik, beléptünk abba a korba, amelynek eljövetelére sokan számítottak, bár tartottak is tőle: mostantól sorra érhetnek minket a globális krízisek, miközben eddig soha nem látott mértékű egyenlőtlenségek, környezeti pusztítás és klímadestabilizáció figyelhető meg a világban. Az eddigi egyensúlyok mára teljesen tarthatatlanná váltak, így az elmúlt évtizedek gazdasági modelljei rendre megkérdőjeleződnek. Milyen lépéseket kellene megtennünk ahhoz, hogy egészségesebb, ellenállóbb és igazságosabb társadalmakat hozhassunk létre?

Az eldobható gumikesztyűk általában nem szerepelnek a lakosságnak szánt ajánlásokban a koronavírus elleni védekezésekhez, de vannak, akik elővigyázatosságból felveszik azt is, nem csak a maszkot.

Sokan több mint két hónapja kényszerültünk karanténba, és a mindennapi életünkön túl le kellett mondanunk arról is, hogy személyesen találkozhassunk a szeretteinkkel, hogy megölelhessük őket. Miközben még mindig a vírushelyzet végét várjuk, biztosan egyre többen gondolkozunk el azon, milyen feltételek mellett látogathatjuk meg szüleinket, nagyszüleinket.

A járvány olyan speciális kihívás elé állítja a nemzetközi politikai elitet, amelyet még sosem tapasztaltunk. Ki fog felnőni a feladathoz, és ki bukik majd bele? Úgy tűnik, mindenki azt hozza, amit eddig is megszokhattunk tőle, csak sokkal intenzívebben: Angela Merkel német kancellár őszinte és tudományos, Jair Bolsonaro brazil elnök holmi kis megfázásról beszél, Donald Trump cirkuszol és bűnösöket keres, Narendra Modi pedig egyáltalán nem szervez tájékoztatókat, noha 1,3 milliárd embert korlátoz Indiában. Hogyan kezeli a helyzetet az új-zélandiak fiatal miniszterelnöke?

Pár napig jobban van, aztán hetek után újra visszaesik, majd ugyanez folytatódik heteken át: egyre több koronavírusos beteg panaszkodik arra, hogy bár tüneteik nem annyira súlyosak, hogy kórházi kezelésre szoruljanak, mégsem tudnak meggyógyulni. A Guardian cikke és két hazai beteg segítségével jártunk utána a témának.

A nagyobb fenyegetések hatására előtérbe kerülhetnek a zsigeri reakcióink. Könnyen visszacsúszhatunk olyan – akár kifejezetten káros – működésmódokba, amelyeket máskor képesek vagyunk a kellő tudatosság birtokában meghaladni. Hogyan lehet elérni, hogy ne váljunk merevvé és szűklátókörűvé, hanem rugalmasan tudjunk alkalmazkodni a járványügyi helyzet folyamatosan változó kihívásaihoz? A flexibilitás megőrzésében rejlő lehetőségekről Gerván Patríciával, a PPKE docensével beszélgettem.

Egyelőre mindenki csak találgat, mikor és hogyan lesz vége a világméretű járványnak. Tényleg belátható időn belül meglesz az ellenanyag? Minél többen fertőződnek meg, annál inkább kialakul a lakosságban az immunitás? Esetleg évről évre visszatér majd a vírus mutálódott formában? A lehetséges forgatókönyveket szedtük össze.

Több mint másfél hónapja éles itthon is a járványügyi helyzet. Ez alatt az idő alatt nemcsak számtalan új kifejezést tanultunk meg, de sok korábban is ismert szót is elkezdtünk más kontextusban, némiképp módosult jelentéssel használni. Összegyűjtöttük a vírushoz kapcsolódó legfontosabb, legtöbbször ismételt és leginkább (el)használt kifejezéseket.

A #Maradjotthon – hogy bírod? projektet már a Covid-19-járvány miatti iskolabezárások utáni első héten elindította az ELTE PPK Gyermekkori Pszichés Zavarok kutatócsoportja. Az ingyenesen igénybe vehető projekt kiemelt célja a fiatalok életminőségének felmérése és a pszichés jóllét segítése a Covid-19-járvány időszaka során.

Gondolkodtál már azon, hogy miért nem nappal tartanak tűzijátékot? A válasz persze egyszerű: az intenzív hatáshoz az kell, hogy sötét legyen, minden elcsendesedjen egy kicsit, hogy aztán hirtelen robbanjanak a csodás fények az égbolton. A kontraszt mindig felerősíti a tapasztalatainkat. Hogyan tudjuk mi magunk megteremteni ezt a kényszerű otthon maradás egyhangúságában? Talán úgy, hogy megtanulunk más módokon figyelni, mint ahogy eddig tettük.

A jövővel kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság, a kényszerű otthon maradással járó fizikai izoláció, az eddigi szokásaink radikális átalakulása komoly megterhelést jelenthet a pszichés rendszerünkre. Ebben a kihívásokkal teli időszakban különösen fontos, hogy oda tudjunk figyelni a testi-lelki jóllétünkre, és gyakoroljuk az öngondoskodást. Ebben sokat segít az, ha rendszeresen be tudunk csekkolni magunkkal, hogy hogy vagyunk.

„A stressz egyáltalán nem káros, önmagában nagyon is életszerű” – mondja Varga Katalin, az ELTE-PPK Affektív Pszichológia Tanszékének vezetője. Az MTA doktora szerint azonban a stressz mellé mindenképpen fontos, hogy legyenek olyan időszakok is, amikor biztonságban vagyunk, megnyugszunk, és teljesen átadjuk magunkat a pihenésnek. Erre a feltöltődésre nyújtanak lehetőséget azok a hanganyagok, amelyeket nemrég tettek közzé a nagyközönség számára a Magyar Hipnózis Egyesület honlapján. Miként érdemes használni a felvételeket, mit lehet elérni napi pár percnyi relaxációval, és hogyan vezethet el a járvány a bennünk rejlő lehetőségek felfedezéséhez? Erről kérdeztem a pszichológust.