Az alapvetően egészséges gyerekeket sem árt átnézetni, mielőtt elkezditek szeptembertől a tanévet. Mutatjuk, mire érdemes különösképp figyelni.
A napokban határozták meg a 2022/2023-as tanév menetrendjét, amiben sok meglepetés nincs: az első tanítási nap szeptember 1. (csütörtök), az utolsó tanítási nap pedig június 15. (szintén csütörtök) lesz. Ez azt jelenti, hogy már egy hónap sincs a nyári szünetből, és szeptember elsején több ezer diák kezdi meg a tanévet. Ám sokan közülük először lépnek be az iskola kapuján, és első osztályba menni mindig hatalmas mérföldkő szülőnek és gyereknek is.
Ha augusztus végéig betölti a hatodik évét gyermeked, de te még örülnél egy extra ovis évnek, január 18-ig kérelmezheted ezt!
Csak Budapesten ma is több tízezer gyerek él szegénységben. Nekik és családjaiknak a létfenntartás mindennapos küzdelem, és többségüknek kevés a reményük helyzetük jobbá tételére. Ahhoz, hogy legalább a mai iskolások gyerekeinek, unokáinak lehetőségük legyen a társadalmi mobilitásra, kulcsfontosságú lenne, hogy iskolai teljesítményüket ne érintse hátrányosan a súlyos depriváltság.
Már az első osztály elvárásai nagy nyomást tudnak helyezni a gyerekek lelkére, amit valahol mi, szülők leszünk kénytelenek oldani és egyensúlyban tartani. Ezt pedig hosszas, közös tanulások helyett inkább a minél több szabad játék lehetőségének megteremtésével tehetjük meg. Nem kell megijedni. A tanulnivalók hatékony feldolgozását is ez fogja elősegíteni.
Legyünk akár 7, akár 14, akár 40 évesek, nyolcra beérni az iskolába – ami a gyakorlatban háromnegyed nyolcat jelent – igazi kihívás. Nem véletlenül próbálnak régóta változtatni rajta. No de ki az, aki ellenáll a kései iskolakezdésnek, és hogy kezdik a napot más országokban?
Egy fejlődéslélektani elmélet szerint minden korosztálynak megvan a maga kihívása, aminek a teljesítése hozzájárul az egészséges személyiség kibontakozásához, elmulasztása pedig akadályozza. A iskoláskor krízise a teljesítmény, a gyermeki vágy pedig annak elismerése. Ennek megélése azonban nemcsak a jelen körülményein, de a múlt kihívásainak megfelelő teljesítésén is múlik.
Minden szülő aggódik, amikor elérkezik a nagy nap, és a kis elsőst be kell kísérni az iskola tantermébe. Órákig vagyunk képesek tervezgetni és egyeztetni az osztályfőnökkel arról, mi hogyan lenne a legjobb a gyerekünknek, ha szemüveges, balkezes vagy éppen figyelemzavaros.
Az évenkénti szemészeti kivizsgálást nagyon sokan bliccelik el. Az elmúlt másfél évben pedig még azok sem jutottak el az orvosig, akiknek valóban szükségük lett volna rá. Meg is látszik a gyerekeken.
Az iskolához nem elég a szépen bepakolt iskolatáska és a megfelelő órák átücsörgése. Egy sor olyan képességre is szükség van, amire elsőre nem is gondolnánk.
Még hazánkon belül is eltérnek egymástól a más és más pedagógiai rendszerű iskolák. Hát még a világ más tájain! Nézzük, hogyan zajlik az iskolakezdés a finn, a japán vagy épp az ausztrál gyerekeknél!
A koronavírus-vírus járvány miatt sokan fél év után ülnek autóba, hogy elfuvarozzák a gyereket az óvodába vagy iskolába, ami még az egyébként gyakorlott sofőröket is kihívások elé állíthatja.
