irán 4 - Dívány

Miközben a 70-es és 80-as évek fordulóján a két szuperhatalom közötti hidegháborús feszültség újjáéledése miatt aggódhattunk, 1980 szeptemberében Irán és Irak között is kirobbant a háború. 8 éven át tartott, és rettentő sok áldozattal járt. Egyes források szerint 1-1,5 millió ember halt meg, köztük rengeteg gyermek.

Wagner Károly tüzértiszt 1878-ban Teheránba ment, hogy segítsen újjászervezni a perzsa hadsereget. 1885-ben visszatért, rövidesen már a perzsa uralkodó által legelismertebb európai tiszt volt, és tábornoki rangot nyert tőle. 1901 szolgált az általa is modernizált hadseregben.

Az izraeli-iráni konfliktus eszkalációja egyszerű emberek tömegének életét tette félelemmel és bizonytalansággal telivé. Teheránban az sem biztos, hogy másnap élelmiszerhez lehet jutni.

Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint megrongálódhatott egy urándúsító üzem az iráni Natanzban.

Csaknem 20 iráni városban tiltották meg a kutyasétáltatást higiéniai és közbiztonsági okokra hivatkozva. A rendelkezés szerint nem lehet közterületen kutyát sétáltatni, eljárás indulhat azok ellen, akik megszegik.

Izrael támadása miatt lezárták több ország légterét a Közel-Keleten. Számos járatot töröltek, útvonalakat módosítottak – a változtatások a magyar utazókat is érintik.

Az izraeli védelmi rendszer egyik legfejlettebb része a Vaskupola, mely a legfrissebb hírek szerint ismét sikerrel védelmezte az országot. Utánajártunk, miként működik.

Irán órákon belül csapást mérhet Izraelre, a nyersolaj kereskedelme máris reagált a hírszerzők értesüléseire.

Steven Spielberg filmje, a Terminál egy látszólag hihetetlen történetet mesél el egy férfiról, akinek hazájában forradalom tör ki, ezért állampolgárság nélkül marad, és éveken keresztül egy repülőtéren kénytelen élni. Kevesen tudják, hogy a filmet valós események ihlették: az iráni Mehran Karimi Nasseri 18 évig élt egyhuzamban a párizsi Charles de Gaulle reptéren.

Lefejezés, akasztás, méreginjekció és golyó általi halál: az Amnesty International szerint ezeket a kivégzési módszereket alkalmazták 2021-ben azok az országok, amelyekben a halálbüntetés még a 21. században is létezik.

Bármenyire is hihetetlen, napjainkban is léteznek helyek, ahová nők – kulturális, vallási vagy egyéb tiltás okán – nem tehetik be a lábukat. Ázsiában, a Közel-Keleten, de Európában is találhatóak efféle nemi megkülönböztetést alkalmazó helyszínek, köztük ismert turistalátványosságok is.

Az interneten évek óta kitartóan terjed egy régi fekete-fehér fotó – sőt, több hasonló felvétel –, melyen egy, a mai szépségideáloknak radikálisan ellentmondó külsővel rendelkező közel-keleti hölgy látható. A kerekded idomokkal megáldott és dús bajuszt viselő asszony a szöveg szerint az iráni „Qajar hercegnő”, akit az 1900-as évek elején hazája legszebb nőjének tartottak, és 13 férfi lett öngyilkos, amiért nem viszonozta szerelmüket – de tényleg valós a történet, és csakugyan egy gyönyörűnek tartott hercegnő látható a képen?